Igen, megyek Amerikába. Egy olyan álom válik valóra, amely sokak számára örökre álom is marad. De én ott leszek és bő fél évig haza se jövök.
Akkor nézzük hogy is volt ez...
Már elég régóta tudtam, hogy a sulinak van kapcsolata egy amerikai szállodával, és hogy lehet oda menni gyakorlatra, de részleteket nem kerestem, nem foglalkoztam vele. Aztán ugye eljött az utolsó év, amikor gyakorlati helyet kellene keresni, ráadásul valami jót, ahova be is lehet érni a MÁV+Volán kombóval, adnak rendes fizetést, megtanulom a szakmát, a főnök legalábbis elviselhető és nem mellesleg a suli elfogadja... Igen, igen, álomvilágban élek "-.-
Aztán megláttam a folyosón a Karrier Iroda felhívását a Broadmoor-ról. Anno olvastam valami magasröptű könyvet, amiben azt írták, hogy a sikeres emberek gyorsan döntenek. Na hát ez alapján én nagyon sikeres leszek, mert amint elolvastam a kiírást eldöntöttem, hogy jelentkezek.
Nem voltak nagy követelmények, önéletrajz meg motivációs levél. Nem mondom, a motivációs levéllel megszenvedtem, pláne azzal, hogy milyen munkakört jelöljek meg kívántnak, de pár órás kutatómunka után eldöntöttem, hogy az Amenities Agent-tel sokat nem veszthetek :D Nyilván valami utópikus kép jelent meg a szemeim előtt a munkaköri leírást olvasván, főleg mikor azt olvastam hogy kell vezetni kiskocsit is a szálloda épületei között... Az volt az a pont, hogy eldöntöttem : jó lesz ez nekem xD
A dolog pikantériája, hogy szüleim a terveimről csak azután értesültek, hogy leadtam a doksikat, de ebből nem is lett gond, mindketten maximális támogatásukról biztosítottak, habár én kijelentettem, hogy nagyrészt fedezem a felmerülő költségeket (na ja).
Október 24-én szerdán érkezett ide a Broadmoortól egy 3 fős különítmény. Mindenekelőtt betereltek minket az I-es előadóba és egy kis félórás preziben még inkább felébresztették mindenkiben a vágyat, hogy ide akarjon menni. Közel 100-an lehettünk, először itt csappant meg az önbizalmam.
 |
| Öööö, jelentkezzen e-mailen, aki nem akarja itt tölteni a szakmai gyakorlatát :P :D |
Az interjúk a Tanácsteremben folytak szimultán, egyszerre 3 ember volt bent. Óriási sor állt, de a végén csak bementem... Egy mosolygós faszihoz kerültem, aki totál laza volt, vidáman üdvözölt és hellyel kínált. Ja, végülis én is laza voltam... Ezt a világraszóló lazaságot legjobban az jellemzi, hogy mikor megkérdezte a "last name"-et, akkor richitg Viktort mondtam...
Az interjúban semmi extra vagy szakmai nem volt. Kérdezte voltam-e már USAnkában, melyik pozíció érdekel, mi hiányozna a legjobban, mi a legjobb tulajdonságom, meg ilyen sablon kérdések. Nem voltam bent sokáig, és mikor kijöttem teljesen az volt az érzésem, hogy ennyi, vége, ez nem sikerült.
Na hát ami ezután következett, az a szűk 1,5 hónap... Azt mondták, november végére lesz eredmény... Lett is, csak nem nekem! Judit kapta elsőként az e-mailt november 29-én, hogy felvették 1 évre. Én abban éltem, hogy akkor itt a vége, én már nem kaphatok, aztán a Karrier Iroda megnyugtatott, hogy folyamatosan mennek az értesítések, no para, még van remény.
Közben meg itt ment ez a halálos ZH hét, akkor kb. már hozzám se lehetett szólni mert duplán ideges voltam. És akkor elérkeztünk a mai naphoz, a gazdinfó ZH napjához. Hát ha van mocskos tárgy, akkor ez az, csütörtök este 10-kor mindent feladtam és maradt az esélytelenek nyugalma. Reggel bementem gazdinfó előadásra (igen, megtartották a ZH előtt :P) majd felmentünk a gépterembe, ahol rutinszerűen beléptem a gmailbe és...
1 beérkezett levelem volt, a Karrier Irodától. Az állt benne, hogy bár még nem értesítettek ki, de ők már megkapták az excel táblát, melyben felvettek névsora van és én RAJTA VAGYOK!
1 beérkezett levelem volt, a Karrier Irodától. Az állt benne, hogy bár még nem értesítettek ki, de ők már megkapták az excel táblát, melyben felvettek névsora van és én RAJTA VAGYOK!
 |
| BGF-KVIK, köszi a lehetőséget! :D |
