2013. február 27., szerda

I believe I can fly...

Még decemberben már egy kicsit többet megtudtunk az útról meg az ezzel kapcsolatos teendőkről. Mint kiderült, a sulinak nem sok köze van a dologhoz, viszont helyettünk intézik a gyakorlatos papírokat meg tartják a kapcsolatot a Bron-Y-Aur-rel. Ők azok, akik az egészet intézik, tőlük jött egy csaj (Edina) és tartott egy tájékoztatót a Markóban.

Hasznos volt, meglehetősen. Kaptunk egy több oldalas kis tájékoztatót is a jelentkezés menetéről, vízumigénylés és hasonlók na meg ugye a költségek... 400 dolcsi kapásból megy a Bron-Y-Aur-nek, többek között ebből finanszírozzák a vízumhoz szükséges papírokat meg a biztosításomat is.

És hogy hol tartunk most?

Mindenek előtt vissza kellett küldenem az "Acceptance Note"-ot, amiben elfogadom a felkínált állást. Itt jelölhettem meg, hogy kérek-e szállást az első 30 napra potom $250-ért. Én a biztonság kedvéért - mivel lemondható egy bizonyos időpontig - bejelöltem.

Erre kaptam válaszul egy "Training Plan"-t, amiben leírták, hogy hol fogok dolgozni, meg mit fogok csinálni, ezt is ki kellett tölteni, aláírni stb. Btw. itt említeném meg, hogy már előre látom, a dátumokat össze vissza fogom keverni kint, mert az amcsik a lehető leglogikátlanabb formátumot használják... Az még oké, hogy a britek megfordítják és nap/hónap/év... Na de hogy hónap/nap/év?! "-.-

Ezután jött egy 14 oldalas kérdőív a CIEE-től, ami többnyire normális és egyszerű kérdéseket tartalmazott, de az ilyen "milyen készségeket szeretne szerezni a gyakorlat alatt?" dolgokra nem igazán voltam felkészülve :P Végül ezt is sikeresen abszolváltam, elküldtem mindent Edinának, aki továbbította a CIEE-nek.

Egy kis várakozás következett, majd megküldték az Atlas felhasználómat, amivel nyomon tudom követni a vízumigényléshez kapcsolatos papírok elbírálásának folyamatát. (Igen, még csak annak az elbírálása, hogy egyáltalán a vízuminterjúra mehessek :D) Pontosítok, nyomon tudnám követni... Mert persze nehogy könnyen menjenek a dolgok, a megadott felhasználónévvel és jelszóval nem tudtam belépni. Próbálkoztam minden nap, írtam Edinának is, de jó ideig nem talált megoldást.
Szóköz a jelszó után... Persze, tudtam én, csak éppen nem sejtettem :P
Közben a Bron-Y-Aur szervezett egy találkozót a leendő kiutazókkal, ahol egész sok mindent meg lehetett tudni azoktól, akik már kint voltak (meg volt egy rakás nápolyi is :D). Rákérdeztem az egyik lánynál, hogy lehet-e kint szaxit bérelni, és pár nappal később sikerült megtudnia, hogy több helyen is lehet a városban, úgyhogy azt hiszem, viszem magammal a fúvókát, aztán majd néha kölcsönzök egy csövet és fújkálok kicsit :)

Nem sokra rá sikerült belépni az Atlasba is... A jelszó jó volt, csak még be kellett ütni utána egy *space*-t is... Ilyenkor megnyugszom egy kicsit, hogy nem, nem csak Nálunk fasza az adminisztráció :D

Február 22-én megérkeztek a papírok, átvettem őket az irodában. Közben szóltak, hogy vízuminterjúra nem árt, ha megvan már a repjegy, úgyhogy elkezdtük azt is intézni. Pontosabban Gábor utánaérdeklődött és nem jó hírekkel tért vissza... Egyrészt muszáj retúrt venni, mert különben nem engednek be az országba :P Nem vicc, ezt komolyan veszik. Másrészt mivel főszezonban megyünk (de jó is vendéglősnek lenni...) ezért +100 rugó a jegy.

Tegnap bementünk a Vista irodába a Deákon Gáborral és Bélával, és lefoglaltuk a repjegyet. Július 9-én repülünk hárman és január 27-én jövünk haza. Két átszállás, egyik Zürichben, a másik pedig Chicagóban és Springsbe érkezünk. A foglalás csak pár napig él, úgyhogy minél előbb ki kellett fizetni.
Ezzel repülünk majd át az Óperenciás tengeren túlra :D
Ma lyukasban elmentem a Vistába és megkerestem a csajszit, akivel tegnap beszéltünk. Ő volt az egyetlen pozitív élmény. Egyrészt a BGF-en végzett, másrészt öööö, mondjuk úgy, hogy kedves volt :D A lényeg, hogy remegő kézzel odaadtam a kártyámat, és lehúzta róla a 331.000 Ft-ot... Kb. lepergett előttem az életem, hogy ennyi pénzt kifizettem egyszerre... Még a szaxofonom se került ennyibe! Ja, az meg még rátett egy lapáttal, hogy nézelődtem az ott kínált utazásokat, erre mellettem volt kifüggesztve egy 14 napos indiai körút, repülővel, mindennel együtt 150.000 Ungarische valutáért... :D Na ja.
Nem volt 3 egymás melletti hely... Valakinek kockáztatni kell majd... :D
Én végül akkor semmisültem meg, mikor átnyújtott nekem 2 db, újrahasznosított papírra nyomtatott, a repülés adatait tartalmazó lapot. Mint kiderült, ez a repjegy. Ezért a fecniért fizettem ki ennyi pénzt. (jó tudom, hogy nem konkrétan ezért, de értitek...)

Na de a lényeg, hogy megvan a repjegy, most már ha lesz szállás, ha nem, ha meglesz az szgv, ha nem, kimegyek :D Ja, és most már lehet intézni a vízumot is!