2013. szeptember 29., vasárnap

Tele tankkal szép az élet :D

Szombaton Béla szerzett magának fuvart hajnalba, így fel se keltem arra, mikor macskaként kilopózott fél 5-kor :D Mi Gabesszal mentünk rendesen fél 10-re, Béla már a pre-shiften állt. Elmondása szerint egy vicc a reggeliztetés, főleg 60 dollárért, így azért elég vonzó lett számomra is, csak már a hétre nincs több időpont.

Megnyertem magamnak a South&Cottages-t Bélával, de társam önfeláldozó volt és bevállalta a Kotázst. A South nem volt nehéz látszatra, de a kedves vendégek annyi mindent fogyasztottak, hogy igen lassan haladtam. Mindennek tetejébe délután egykor ASAP kellett kivinni öt 3 Tier-t Blue Waterrel és csak utána tudtam folytatni.

96 szoba végeztével csatlakozott hozzám Béla is, így gyorsan ledaráltuk a maradék 48-at, de mire eljutottunk odáig, hogy visszamenjünk a Mainbe ebédelni, már fél 5 múlt. Ne kérdezzétek hogyan, de sikerült elhúzni az időt fél 7-ig (úgy hogy 2 deliverynk volt), ami egy ennyire lassú napon művészet.
 
Ja, egyébként az egyik deliveryt Bélával közösen kézbesítettük két házaspárnak, akik annyira örültek annak pár csokinak meg bornak, mint még senki. Hússzor elmondták, mennyire meg vannak lepve és hogy erre nem számítottak volna, majd megdicsérték a "lovely akcentusunkat". Jatt persze nem cseppent, de vegyük a szép szavakat annak, ne legyünk ennyire materiálisak :D
Szokatlan lehetett szegény kocsinak... :D De nekünk is a durván 160 Ft/literes benzin ár :DDD
Este - mivel Béla érthető okokból fáradt volt, így - Gabesszal ketten mentünk el feltölteni készleteinket a Safewaybe. Azonban most egy 5 mérfölddel messzebbit vettünk célba, tudván, hogy ott van SW benzinkút, ahol nekem kedvezményem van a sok kajára elköltött zöldhasú miatt - kb úgy működik mint a Supershop az ÖMV-nél, csak jobb :D

 A bevásárlás után - ami céltudatosan csupán 70 dollárba fájt - átgurultunk a kúthoz és bebippeltük a kártyámat: 40 cent/gallon kedvezményt sikerült összekaparni, ami azt jelentette, hogy 2,939/G áron tankoltuk tele az autót. Soha nem láttuk még ennyire kiakadva a mutatót :DDD
Azt el ne felejtsem megemlíteni, hogy nem csak "gas station" az említett kút, de "snack station" is... Nem is Amerikában lennénk "-.-
Ma Béla ismét mással ment be reggeliztetni, így aludhattam... volna 9-ig, ha tudtam volna, hogy csak 10.30-ra megyek, ehelyett keltem 8-kor :P Gabeszt bevittem, itthon elütöttem az időt, majd én is elkezdtem lapátolni a GDP-t. A Moorsban. Aki még mindig nem emlékezne, erre használom a "Pokol" jelzőt, ami így ősz közeledtén kezd enyhülni, de a légkondi hiánya így is érződik. Béla 2 és fél hónap után először került a West Tower-be, Gabesz megint Kotázsolt, Juditot pedig Theo edzette a Wingsben.

Magamhoz - és a szekcióval szemben táplált ellenszenvemhez - képest meglehetősen gyorsan haladtam és mindennel kész lettem fél 3-ra. Kaja után megcsináltam a 2 deliverymet (pontosabban egyet, mert a másik DND volt), majd segítettem Gabesznak a Kotázsba kivinni néhányat, de mikor visszaértünk, még akkor is csak 5 volt... A Mainből mindenki hazahúzott, én viszont nem terveztem a napi 8 órám nélkül itt hagyni a kócerájt (és Gabiék sem), úgyhogy szerencsénknek és Lana jó szívének hála a srácok 6-ig én meg 7-ig maradhattam. Ezalatt sikeresen megnyertem 3 kupát a Ragin Thunder 2-ben... Kemény munka volt. Sőőőt, tegnapelőttről a csajszi a Wingsből hagyott nekem 5 dolcsit az FO-n, úgyhogy az ebédem legalább fizetve volt xD
Keményen folyik a munka... :D
Holnap végre bent lesz Christin, így az orra alá dugjuk végre a szabadnap kérős papírjainkat, hogy lefoglalhassuk utunkat a Nagy Almába. Kedd pedig ugye első extrám napja lesz, reggel 6-os kezdéssel; biztos meghalok. :D

2013. szeptember 27., péntek

Eljött az extra...

Reggel 9-re mentünk be azzal a céllal, hogy extra órát vállalunk a Banquets-en, és Bélának sikerült is, azonban mi munkakezdésig nem kerültünk sorra Gabesszal... Ellenben régi jó barátommal, a Wings-szel hozott össze a sors (Gabeszt pedig Moors-szal), így úgy döntöttünk, hogy a Convention-ön kérünk extrát, mert annak az irodája úgyis azon az oldalon van, ahol a mi mai szekcióink :P

A Convention-nek szép neve van, de valójában csak pakolni kell, konferenciákat felhúzni meg leszedni, tulajdonképpeni edzésnek betudható. 6-tól fél 3-ig leszek kedden, ami nem egy leányálom (főleg nekem, aki utál korán kelni), de a célom minél több helyet kipróbálni és megismerni egy szállodában. Mindemellett az se baj, ha jó pénzt kapok érte, de az elsődleges szempontom itt kint a tapasztalat.
Nem, nem ilyen extra órákra gondolok... :P :D
Béla nem rendes rendezvényre kapott végül extrát, hanem reggeliztetni fog reggel 5-től (három napot), ami minket annyiban érint, hogy be kell őt vinni hajnalok hajnalán. Nyilván ez kölcsönös lesz, mert én is ki akarom próbálni a reggeliztetést (a fent említettek miatt), de ezen a héten biztos nem tudom, mert nincs több hely. Gabesz kedden megy Convention-re, illetve behívták pénteken Amenitiesre :O :D

Tehát a Wings-szel elpepecseltem egészen 3-ig. Ebben az is benne volt, hogy 10 percet beszélgettem Patricia-val, az egyik HK-s csajszival, akitől megtudtam egy s mást. Például azok a takarítók, akik a Stairs-ben vannak, 12-13 dollárt kapnak óránként, míg ő csak 10-et. Ez még nem is lenne akkora gond, de néha rotálják az embereket, és ha véletlenül helyet cserél velük, azt nem számítják, ők továbbra is többet kapnak, szegény csajszi meg ugyanúgy kevesebbet :P De a legdurvább sztorija a West Towerben volt, ahol egy lakosztály összes ágyneműje - előre is bocsánat - össze volt szarva... Négyen 1 óra alatt takarították ki...
Sajnos a Broadmoorban nem csoki volt...
Amúgy a Housekeeping nagyon szeretett ma, vagy 5-ször hívtak fel, hogy új kávégép kell, ez a szoba kér extra kávét, az csak koffeinmenteset, amaz meg még több teát... Na és utóbbi volt a legjobb. Felmegyek a felírt számhoz, öregasszony kinyitja az ajtót, mondom miért jöttem, néz rám, és közli hogy minden oké, nem kell semmi... "-.- Gabesz ennél is nagyobb trollt fogott ki, ő először bekopogott, azt mondták jól elvannak, majd 5 percre rá hívta a HK, hogy ugyanaz a szoba extra forrócsokit kér... A vendég az egy különös állatfajta... (akárcsak a közönség)

Ebéd után nekiálltam az acélos 1 darab deliverymnek :D Az másik kérdés, hogy 5-ig nem tudtam elkezdeni, mert Lana nem csekkolta le a borítékokat, utána meg 3/4 órán át szedtem össze a szennyes edényeket a service areák-ból :D

Ja, benézett hozzánk leendő supervisorunk, Ian a front deskről... Hát elsőre amúgy szimpatikus fazon, kissé merevnek tűnik, de rosszat nagyon még nem hallottam róla. Október 12-én kezd, remélem tényleg jól járunk vele :)

Végül csak fél 8 körül szabadultunk el, egyrészt mert elbeszélgettük az időt Lanával, másrészt meg mert volt még egy delivery a Cottage-ba. Terveztük még, hogy elnézünk a colorado springs-i Oktoberfestre, de aztán halasztottuk a programot mondjuk holnapra :D

Holnap amúgy jön át hozzánk Judit, lejárt a fél év room service-en és a másik fél évét itt fogja tölteni. Debbievel kezd a West Towerben egy elég vicc napon, viszont a hét hátralevő része elég kemény lesz, úgyhogy lesz mit tanulnia :D

2013. szeptember 26., csütörtök

Ingyen dupla burger... :D

Egy roppant könnyű nap lett volna, ha nem hajnali fél 2-kor fekszem fel és hullafáradtan kelek fel :P Mikor a pre-shiften meghallottam, hogy South & Cottages, lefagytam, de aztán megláttam a lapot: Southban volt kb 30 szoba, Kotázsban meg 14... És erre ketten voltunk a Gabesszal :DD

10.15-ig viszont ki kellett vinnem egy ASAP-ot - 10.30-ra sikerült abszolválni - ami egy cowboy kalapnyi nachóból, két üveg sörből ill. egy ajándékkosárból- és zacskóból állt. Gábor csak 11.30-ra jött, én bevállaltam a Cottages-t úgyhogy azzal kezdtem. Ha nem ittak volna meg ezek a kedves vendégek 20 üveg sört, akkor egész gyorsan végeztem volna, de hát így 1-kor csatlakoztam Gabihoz... Aki ekkor kezdte a Southt :DD

Ja, amúgy találtam egy dollárt a Dickinson Cottage előtt, de mivel rúgtak már ki embert ennyi pénzért, felhívtam az office-t hogy leadjam-e :DDD Christin amúgy nem nézett hülyének, kajakra felhívta a security-t, majd visszacsörgött hogy micsoda szerencsés napom van: megtarthatom :P :D 

Ne kérdezzétek hogy, de csak 3/4 3-kor jutottunk el ebédre. Mivel minden Broadmoor alkalmazott a szülinapján (vagy az azt követő  nap valamelyikén) ingyen eszik egy kajáta Caféban, beválasztottam magamnak egy dupla sajtburgert sültkrumplival és sajtszósszal - ha már lúd, legyen kövér... A pénztáros - angolul nem tudó - kínai néni kicsit pampogott, hogy ez nem egy kaja, de végül átengedett :D Végül nem mondom, hogy nem küzdöttem meg a duplával, de finom volt :D

Ebéd közben találkozunk Gabrielával, akitől megtudtuk, hogy két embert is kirúgtak ma. Az egyik jamaicai volt és mikor behívták a secu-ra, azt se tudta miért... A másikat valószínű jogosan küldték el, mert az alkohol/drogtesztet bukta...

Kaptam egyébként egy üdvözlőkártyát szülinapomra a Broadmoortól, amit személyesen a GM és az Assistant Manager is aláírt. Hiába küldik naponta tízesével az ilyeneket, attól még szép gesztus.
Valahogy sikerült elütni az időt este 6-ig, amikor is megjött végre valahára az új beosztás. Két új magyar is lesz jövő héttől, Judit és Adri, viszont Béla nem kapta meg az offot október 1-re, így bajosan megyünk Denverbe :S

Itthon Gabesz főzött tejszínes csirkepaprikást masni tésztával és valami eszméletlen finom lett :) John is átnézett boldog szülinapot kívánni, így megkóstoltattuk vele, de neki is nagyon ízlett. Holnap 9-re bemegyünk, mert szeretnénk extra órát vállalni banketten, ha nem sikerül, akkor marad a pakolós extra munka conventionön :D
Tejszínes csirkepaprikás ;) :)

2013. szeptember 25., szerda

Life begins at 22 :D

Reggel 7-kor automatikusan felriadtam: pontosan akkor 22 éve születtem meg Budapesten. Illetve hát nem pontosan, de az időeltolódással ne foglalkozzunk :) Kaptam pár sms-t, Edit mama is írt egyet (!!!) ami óriási szó :) Ádám 11-kor küldte, mert azt hitte akkor születtem "-.- Azt azért még talán tudja, hány éves vagyok :D

10-kor mentem fel skype-ra, ott volt az egész family és olyan ajándékkal készültek, amire nem számítottam: sütöttek nekem egy tortát :)) Nem tudom elmondani mennyire örültem neki és azt sem hogy mennyire hiányoznak :/
Az én kicsi családom :) (jobban örültem, mint a képen látszik :P)
Gabesz is befutott valamikor fél 12 fele és hozott nekem egy Broadmoor fánkot. Talán már írtam róla, ez az amiből 25-öt csinálnak csak naponta. Hát valami isteni volt :) Délutánig a facebookon lógtam, aztán kimentünk teniszezni. Nem igazán volt fair play a játék, mert az egyik oldalon totál szembe sütött a nap, így ha ott álltál, garantáltan buktad az adogatásod :P Végül 6:3, 2:6, 6:2-re hoztam a meccset Gabesz ellen, és nagyon jó menetek voltak :)
A különleges fánk *.*
4-kor álltam neki a piskótának, és bár a tojáfehérje kétszer tovább verődött, mint otthon, végül gyönyörűen feljött mindkét torta :) Amíg hűltek, elszaladtam Béláért, meg a boltba néhány apróságért, így a süti befejezéséhez 7-kor álltam neki... A tejszínből meglepően gyorsan jó kis hab lett, de érződött a habfixáló hiánya, elég gyorsan veszített a keménységéből. Ennek ellenére lehetett vele dolgozni és olyan negyed 9 fele kész is lettem az emeletes fekete erdő tortával. Addigra már itt volt Kodi, aki segített takarítani (ha már HK supervisor :D), viszont Gabesz meg elment Denverbe, mert 8-kor szállt le a barátnője gépe.
Ez lett a torta :))
Elég lassan szállingóztak az emberek, bár tudtam, hogy senki nem lesz itt fél 9-re, arra nem számítottam hogy 10-kor állítanak be :P Végül mindenki eljött aki számít - még az is aki nem - és nagyon jó kis buli volt :) Igazából nem rendes buli, hanem pont olyan amilyet én szerettem volna: nem túl hangos, beszélgetős, játszós... Merthogy Theo hozott hivatalos beer pong asztalt :D Nekem - jó házigazdaként - nem sikerült kipróbálnom, de a többiek jól elvoltak :D

Kaptam ajándékokat is, többnyire valamilyen szesz formájában (Mariah szülinapi torta ízesítésű vodkát hozott :DD), de Megan pl. egy cuki kis malacperselyt adott *.* A tortát akkor vágtam fel, mikor megjöttek Gabeszék is és pillanatok alatt elfogyott az epres, majd a meggyes része is :) A legjobb az volt, mikor az Andris megkérdezte, hogy hol vettem a piskótát, a Safewayben? :DD De többek is azt mondták, hogy nagyon finom lett, úgyhogy szerencsére itt is osztatlan sikert aratnak a sütijeim :)
Miss Vodkának küldeném Győrbe sok szeretettel :D
A pálinka már nem örvendett ekkora népszerűségnek, bár a magyarok oda voltak meg vissza (innen is üdvözletem a Roland pincészetnek! :D), az amcsik (tisztelet a kivételnek), lettek, dél-afrikaiak stb majd meghaltak 1 centjétől :D Puhány banda :P :D
Az a piros pohár... :D
Adam sajnos nem jött el (utólag derült ki, hogy megint elájult, pedig már fel volt öltözve :S) és John se, de velük majd bepótolom egyszer :) A buli hajnali 2-3 körül fejeződött be, kijött a security és szépen megkért minket, hogy halkabban ha lehet, így befejeztük a beerpongot és a többség hazaszállingózott :) Így ami miatt bűntudatom volt, hogy nem mentünk át a Hatch-be, pedig Renars elvileg ott várt...:S
Jobb oldalon a vodkás üvegben a szilvórium :D
Végül hajnalba még átnéztek Timiék, akik Denverből jöttek Zedd koncertről, koccintottunk egyet, kaptak egy szelet tortát, aztán bedőltem az ágyba. A vicc az, hogy kb. tökéletes rend volt a lakásban, mikor lefeküdtem, mert 1-2 körül elpakoltam és elmosogattam :DDD

Ma 11-kor keltem, mert Béla ment extrázni délre és bevittem, aztán leragadtam a facebook előtt. Ezúton is köszönöm a 142 köszöntést a falamon és a többi privát üzenetet, nagyon jól esett ilyen távolból is! :) Azonban ami abszolút bearanyozta a szülinapomat, az egy videóüzenet ill. egy valóságos klip egy kis exxxtravaganzaa-val... Ezeknél szebb ajándékot nem is kérhettem volna!:) *.* Utóbbi után percekig csak néztem és nem tudtam megszólalni...

Délután elmentünk Dorinával és Gabesszal egy közelebbinek hitt hamburgerezőbe, a 5 Guys-ba. Nos, ezt a helyet és kajáját már országszerte többször választották a legjobbnak, így magas elvárásokkal érkeztem. Itt minden természetes és friss, a húspogácsát ott készítik marhából, az út a pulthoz pedig krumplis zsákokkal van övezve és ki van írva, hogy éppen aznap honnan jött a burgonya. A sima hamburgert 2 hússal adják, a "kis hamburgert" eggyel. Kb 5 dollár körül van a kicsi, és a felsorolt cuccokból azt kérsz bele amit akarsz :) A zsemle nem volt nagyobb, mint egy mekis, de olyan jól laktam vele, hogy nem is gondoltam volna :O Kár hogy kb 15 mérföldre van tőlünk :P
Mára volt meghirdetve a tenisz edzés a J-1-eseknek, 5-re ott is voltam. Csak én. Fél órát vártam, mire kijön egy csaj és kérdezi segíthet-e. Mondom neki mi a szitu erre néz rám és közli hogy "Ja, az elmarad..." Egyébként cuki volt a nő, 20-szor bocsánatot kért, és láttam rajta hogy tényleg sajnálja, hogy nem szóltak nekem, de ő nem tehet róla, Robin cseszte el nekem 1 órámat :P Kicsit gázul éreztem magam, de ezt azért még szóvá teszem az employment officeban...

Kárpótlásul este még kimentünk Gabesszal teniszezni, de 6:3, 4:5-nél sötétedés miatt be kellett fejeznünk. Béla fél 9 után ért haza, még pont időben, mert hivatalosak voltunk egy mexikói vacsorára Gabriela-hoz :) Hát isteni volt, meg kell hagyni, jól teleettük magunkat. A nevére nem emlékszem a kajának, tortilla volt töltve zöldséggel, csirkével, leöntve salsával, hozzá tejföl, hagyma, bab, sajt... :D Jövő héten mi főzünk magyarost neki :)
Pont semmi nem látszik belőle, de higgyétek el hogy finom volt :D
Ilyen volt tehát a 7 nap utáni két offom, remekül sikerült minden - ahhoz képest hogy 9000 km-re vagyok otthontól - aztán holnaptól vissza a melóba, valamiből élni is kell... :)

2013. szeptember 23., hétfő

Aki másnak vermet ás...

Ma munkába menet új látvány fogadott szemben: havas hegycsúcsok. Lassan talán ide is elér...

10.30-ra mentem csak és minő meglepetés, a Westbe kerültem :D A Diet Coke-ok számára a lejárati dátum október 14 volt és mivel tudtuk, hogy néhány ilyen a szállodában, ismét el kellett kezdeni csekkolni őket. Mikor megtudtam, hol vagyok, viszonylag megnyugodtam, mert emlékeztem, hogy múltkor október 21-esekre cseréltük le őket. Ugyebár említettem anno, hogy direkt offot kértem október 1-re, mert akkor kell majd a 21-eseket kiszedeni és ehhez nagyon nem volt kedvem.

Aki másnak vermet ás... Christine közölte velem, hogy bár ma nem az a nap van, szedjük csak ki őket. Mi voltunk az egyetlenek, akiktől ezt kérte. Volt kb 10 fogyasztásom, tehát délután 1-re végeztünk volna, ehelyett 4 körül mentünk ebédelni, ugyanis 119 Diet Coke-ot szedtünk ki ketten együtt... Valakinek nagy mázlija lesz október 1-jén :P
Diet coke-os poénokból sose fogyunk ki... :D
Mikor egyszer lementem a storeroomba, hogy felhozzak még egy rekesz Diet Coke-ot, az ajtó előtt egy kis kosárban kép várt: Johntól, Mindenkinek csinált egy kis ajándékot amelyen köszönetet mondott, hogy együtt dolgozhatott velünk. John sokszor idegesítő és fura, de ennyire jólelkű sráccal ritkán találkozni :) Eureka meg is siratta...
Deliveryből volt 4, abból is 3 lett egy szobamódosítás szerint, így mindenki ment haza 6-kor. Renarsnak és Eurekának volt egy nagyon hasonló kalandja. Renars két kopogás után megy be a szobába, vaksötét, de az ajtót csak negyedig tudja nyitni, tolja mégjobban, erre egy hang megszólal az ajtó mögül: "Please, nooo!" :DD Eureka-val meg kb ugyanez történt, csak mikor ő belépett, a szoba hátuljából jött a suttogás, hogy "Please, don't come in..." Végül utóbbi deliveryt nekem kellett megcsinálnom fél 7-kor, de nem volt para, sőt a kisbaba a szobában nagyon örült a neki hozott macinak :))

Este elmentem bevásárolni a Walmartba a tortához, amit elintéztem volna 10 perc alatt, de 1 óráig kerestem a habfixálót... és végül nem találtam meg :P Megkérdeztem 5 alkalmazottat, elmagyaráztam nekik mi kell, de csak néztek rám... Igazából ezek nem is esznek tejszínhabot, csak azt a rohadt "frostingot", aminél gejjebb dolgot nehéz lenne elképzelni :P Úgyhogy maradt az imádkozás h egybe maradjon a töltelék pár óráig :P
Olyan nagy kívánság lenne ez? :P
Este átnéztünk a Hatchcover-be a Gábornak és az Ákosnak volt a búcsúbulija (márhogy nem a Gabesznak) ami végülis jól sikerült. Mielőtt eljöttünk volna találkoztunk egy magyar sráccal, aki nem magyar :D Tehát tud magyarul, de olyan akcentussal, mintha angolul beszélne és néha keveri is. De hihetetlen volt hallani :)

Bár napközben már kaptam facebookon a köszöntéseket, amint éjfél lett magyarhonban, de itt kint a kocsiban hazafelé léptem át a 22 évesek táborába :)

2013. szeptember 22., vasárnap

Magyar tanítás - lesson 1.

Tegnap Debbievel a West Towerben húztam az igát felkészülve a legrosszabbra, hogy 44 pezsgőt kell majd kivinni délután. A minibárok - a 11 check backtől eltekintve - jól mentek, 2 után végeztünk. Az irodában azzal a jó hírrel vártak, hogy megvágták 22-re a pezsgőink számát, ugyanis mint kiderült, a fent említett mennyiség nem egy csoport rendelése volt... Egyszerűen a sors úgy hozta, hogy 44 pár ugyanazon a napon ünnepli az évfordulóját a Broadmoorban, így a kevésbé fontosabbak Nuttint kaptak a champagne helyett.

Mikor visszajöttünk ebédről, Debbie óriási sztorival várt minket. Egy deliveryt vitt az egyik szobába, ahol a faszi a 71. születésnapját ünnepelte - olyan sima arcbőrrel, amilyen egy 10 évesnek van.  Mindemellé meglehetősen gyanús volt, hogy a másik csapatban játszik, ám mikor Debbie megjegyezte kedvességből, hogy nem is néz ki 71-nek és erre elkezdtek folyni a könnyei, eléggé nyilvánvalóvá vált. Ja, és csak szemléltetésképpen, hogy mennyire gazdag: születésnapjára meglepte magát egy Rolls Royce-szal...

Fél 9-kor szabadultunk, amikor már a Texasban kellett volna lennünk, így csak 9 körül értünk oda. Az Amenities színe-java eljött (Kodi is!), John pedig oda-vissza volt az örömtől és a meghatottságtól, úgyhogy végülis jól sikerült. A steak jó volt mint mindig, most köretnek baked potato-t kértem, ami naggggyon durván meg van pakolva, de isteni.
Megéri a pénzét... Meg a kalóriát :D
Kissé késve indultunk haza, mert fél óra azzal telt, hogy Nombeko nem tudott kiszabadulni az asztal fogságából, másik fél pedig azzal, hogy Theot és Renarst tanítottuk magyarul - csupán a leghasznosabb szavakra :D
Dream Team...
Végül Renars és Kodi is nálunk kötött ki egy sörre, amiből éjszakába nyúló beszélgetés, kártyázás és magyar tanítás lett. Mi megtudtuk, hogy az amcsik máshogy számolnak 5-ig a kezükön (a mutatóujjukkal kezdik és a legutolsó a hüvelyk), majd miután megtanultunk egy franciakártyával játszott lett játékot - aminek a neve leginkább a Durex-re emlékeztetett - mi tanítottuk meg őket Zsírozni (Fat :D). Viszont az est csúcspontja akkor is Kodi volt, amikor felolvasta a még Marci által otthonról hozott csoki összetevőit magyarul:D

2-kor mentek el és Kodi megígérte, hogy jön kedden a szülinapomra, ha csak egy órára is, de benéz :) Mikor lefeküdtem eszméltem csak rá, hogy reggel kelhetek 7-kor, mert Ancsi és Janka vár skype-on... Nem mondom, hogy kipattantam az ágyból, de 7-kor pontban már a gép előtt ültem és negyed 9-ig beszéltem a csajokkal :) Hiányoznak már, jó volt végre hallani a hangjukat, ha nem is láthattam őket :/ 

Óriási meglepetésre ma a Main Towerbe kerültem. Ez ugye Candyce szekciója, de ő nyitott, így valaki mást kellett odarakni és én lettem a szerencsés. Egyszer voltam itt, még Adammel a gyakornokságom alatt, így kb újra fel kellett fedeznem az egészet :D

De mivel 450 check outunk volt, ezért fél 12-ig Theoval és Mariahval beszélgettünk a storeroomban (Christin csak délre jött xD). Sok mindent megtudtunk a múltról, például, hogy mi vagyunk az első magyarok, akik integrálódnak az amcsikkal :) Akik eddig itt jártak, vagy egymással smároltak, vagy szimplán antipatikusak/szemetek voltak. 

A Broadmoor-ról is egyre inkább bebizonyosodik, hogy mekkora disznóságokra képes, például egy HK-s lány a túl sok munka miatt elvetélt, és "vigasztalásként" elküldte a szálloda őt 1 hétre a családjával nyaralni a tengerpartra... Ha van gusztustalan dolog...

Na meg hát az amerikai életről tört ki egy kis vita... Mi Gabesszal úgy gondoljuk, hogy hülyeség mindenkinek fegyvert adni, azért van itt ennyi tömegmészárlás, de Theo és Mariah váltig állítja, hogy muszáj (utóbbi apjának 15 puskája meg pisztolya van), mert meg kell védened magad; aki betör hozzád, annak is tuti van... És itt a lényeg: odahaza annak sincs fegyvere aki betör, és annak se, akihez betörnek. Egyszerűen idekint a túl nagy szabadságban máshogy alakultak ki a dolgok és ezen már nem lehet változtatni...

Viszont ahogy a pedofíliát kezelik... Amint kikerül egy elítélt a börtönből, egyből bekerül egy nyilvános adatbázisba, amit bárki csekkolhat a neten. Tehát ha például gyerekekkel szeretnél valahova költözni, meg tudod nézni, mennyire biztonságos a környék. Itt a link, ha valaki érdekelne: Family Watchdog.

Na de dolgoztam is ma, nem keveset, a minibárokkal nem volt gond, de deliveryből jutott szép számmal. Az egyik lakosztályba egy társaságnak felvittem 6 ajándékot (bort, sonkát, nuttint...) és nem kaptam semmit... Pedig azzal tényleg megszenvedtem. Na meg a rengeteg pickup sem elhanyagolható, de végül 7-re már itthon feküdtem a fotelben. 6 nap munka elég sokat kivett belőlem, de a pontot az i-re a mosás tette fel. Mielőtt bárki lehülyézne, tisztában voltunk a kockázattal, hogyha színeset mosunk fehérrel, abból gond lehet, de eddig nem volt. Most sikerült összehozni néhány rózsaszín törölközőt és alsónadrágot, amikre ha egy Lacoste jelet varrnánk, tuti szép summáért el lehetne adni :D

Holnap a 7. nap zsinórban, aztán végre 2 nap off... El se tudom mondani mennyire várom ^^

2013. szeptember 20., péntek

Mint az óvodában...

Nem is lepődtem meg, mikor 10.30-kor beérve kiderült, hogy már negyedik napja a Westben vagyok, ismét Egitával. Teltházon voltunk de valami nevetségesen kevés check out-tal, úgyhogy fél 2-re végeztünk mindennel. 

Annak ellenére is, hogy hosszú idő után "végre" megint törtem-zúztam. Amúgy is extra sok sör fogyasztásunk volt, amire én rátettem még egy lapáttal azáltal, hogy leejtettem egy üveg Coorst. Ez szobában vagy a folyosón csak felpattant volna a szőnyegpadlóról, de mivel a service area-ban sikerült elkövetnem, így felpattant, majd visszaesve szétrobbant. Itt örültem először, hogy USAnkában csak 0,33 literesek a palackok, így csak ennyit kellett összetakarítanom. Nos, mire felitattam ruhával, addigra több mérföldről érezni lehetett a penetráns komló szagot (rajtam is), úgyhogy a nadrágomon kezdve a földön át egészen a levegőig mindent telefújtam a takarítóktól csórt Mountain Fresh légfrissítővel :DD Majd - nehogy valaki nyakát szegje - egy sörösdobozból felhívást szerkesztettem a vizes padló miatt, mivel olyan amcsi filmes sárga cuccot nem találtam :(

Az enyémet kéne szabadalmaztatni :D
2 után nem sokkal átmentünk a Mainbe hogy ebédelünk, de Egita mindenképpen meg akarta várni Nombekót. Mondtam neki, hogy jó, de addig csináljunk valamit. Én rendbe is raktam a storeroom galériáját (ha egyszer nekiállok pakolni, azt csinálom 20 percig) meg segítettem Mariahnak egy deliveryben, de a lett lány addig csak telefonozott. 14.55-kor clockoltunk ki, de Christin kegyetlen mérgesen 5 perc múlva hívta Egitát, hogy hol az istenbe vagyunk, mit csináltunk eddig, pénzért nem ülhetünk a raktárban, úgyhogy visszafelé vezessen utunk az irodába...

Nem volt kérdés, hogy Kandace próbált bemószerolni minket a menedzsernél, és habár Egitával szemben teljesen jogos volt Christin kiakadása, én nem terveztem emiatt begyűjteni még egy lecseszést, így 15.15-kor visszaclockoltam, összeszedtem ami kell és sovány malac vágtában mentem az officeba. Ezúttal megúsztam a dolgot, Christin teljesen normális hangnemben rákérdezett, hogy mi tartott ennyi ideig, mire elmondtam, hogy én dolgoztam (Egitát nem mártottam be, ha ki tudja vágni magát, akkor hajrá - és amúgy ki tudta), így a végén abban maradtunk, hogy ez fasza hogy segítettem és örül neki, csak legközelebb hívjam fel előtte és kérjek engedélyt.
Kéne egy ilyen tábla a storeroomba :P
A West raktárban megmondtam Kandace-nek, hogy ez nagyon nem volt fair, úgyhogy legközelebb legyen szíves előbb minket felhívni, hol vagyunk és utána menni a vezetőséghez. Persze neki állt feljebb, meg hogy miért kiabálok vele (?!), de teljesen úgy viselkedett mint egy óvodás. Megmondott az óvónéninek, mert úgy gondolta ez lesz a legjobb megoldás. Vagy csak szimplán szeret mindenkivel kicseszni.

A 3 deliveryvel gyorsan végeztünk, utána pohártörölgetés következett: minden mennyiségben. Összesen 88 pezsgőspoharat políroztunk fényesre, meg még a többi setup, így a többiek fél 7-kor mentek el, majd engem - miután kisuvickoltam az embernyi méretű hűtőt - is elküldtek clock-outolni 19.10-kor. Így a 80 órám biztos megvan 2 hét alatt, úgyhogy a lakbér miatt nem kell aggódni :DD

Béla jött értünk, majd az este hátralevő részében munkahelyi sztorikat meséltünk egymásnak, így végre eltelt úgy másfél óra, hogy senki nem vette elő se a laptopját se az okostelefonját :D

Holnap a West Towerbe leszek Debbievel, este pedig John meglepetés-búcsú vacsorája lesz a Texas Roadhouseban ahova Kodi is jööön :) Jó lesz :))

2013. szeptember 19., csütörtök

Az a bizonyos fél évszázad...

Mindhárman 9.30-ra mentünk és a tegnap ígértek szerint én a Westbe, Gabi a Cottages-ba, Béla pedig a Southba kerül Adammel. Az én párom John lett, így duplán hátrányba kerültem: egyrészt mert Egita tegnap az egész 2. emeleten "elfelejtette" kicserélni a condiment kiteket, másrészt pedig mert Fülöp-szigeteki barátunk nem a gyorsaságáról híres - főleg egy 450 feletti check out napon.

Félelmeim beigazolódtak, csak fél 4-re végeztünk a minibárokkal és mentünk ebédelni. Innentől a munka nem sok izgalmat tartogatott, hacsak azt nem nevezhetjük annak, hogy a deliveryk után John megint karácsonyi számokat játszott a telefonján "-.-

Viszont a Main storeroomba érve néhány érdekes sztori is befigyelt innen-onnan. A Cottages ugyebár a golfpályák mellett van, ami így jól hangzik, azonban anno egy hölgy a teraszon borozgatva egy golflabdát kapott ajándékba az egyik játékostól. A gond ott volt, hogy a labda repült, a nő csuklója pedig eltört... Szegény Gabesz majdnem hasonlóképpen járt, de neki volt akkora szerencséje, hogy elsuhant a feje mellett, így közvetlenül a lába elé csapódott be. Még egy ellenérv a Cottagesnak :P
A másik vicces történet, hogy Béláéknak egy vörösbort kellett volna kivinniük, amit meg is tettek, azonban a faszi nem fogadta el. Hiába mondták hogy ajándék meg minden, egyszerűen nem akarta sehogy sem átvenni, a kártyát megtartotta, de ennyi.

Ja meg a kapcsolati marketing mintapéldája. A Wingsben van egy lakosztály, E. Gaylor Suite a becsületes neve. Na, az egyik nap az AAA-től (American Automobile Association) jött valami nagyon nagy fejes, akinek történetesen még a nevére is emlékszem: DeNovellis. És hogy miért sikerült megjegyezni? Mert ÁTNEVEZTÉK az ittartózkodására a lakosztályt...

7 után indultunk haza, ahol nem töltöttünk sok időt, mert hivatalosak voltunk a szomszédba Gabesz barátnőjéhez egy dél-afrikai vacsorára. Hát némi fenntartásokkal érkeztem - mint ahogy mindig, ha vendégségben eszem -, az pedig végképp nem nyugtatott meg, hogy tengeri herkentyűs lesz a dolog. Végül azonban finomat ettünk, az egészből leginkább a curry érződött, a garnéla pedig kellemesen roppanós volt. Desszertnek sajttortát kaptunk vanília fagyival, ami bár nem Latoya kezei által készült, méltó zárása lett a vacsorának.
Az este ugyanis nem ért véget, még ott maradtunk beszélgetni többek között a mexikói lakótársával, Gabriellával, aki a Penrose-ban szakács. 28 éves (kinéz 23-nak), "culinary arts" szakot végzett hazája egyik legjobb egyetemén, és többek között a Martín Berasategui nevű három Michelin csillagos étteremben dolgozott fél évet. A kérdésre, hogy mi volt a legfurcsább kaja amit evett, az oroszlánhús volt a válasz :D Megegyeztünk, hogy jövőhéten ő főz nekünk mexikóit, utána pedig mi neki magyarost :D Can't wait!

Hazafelé megnéztük a postát és újabb levél érkezett: az egy hónapja feladott, várva várt képeslap Zsuzsitól, Katától, Andristól és Kornéltól :)) A visítva nevetős és írás megfejtős pillanatokat ezúton is köszönjük, a munkátok méltó helyre került :)
Ma csak Bélával mentünk dolgozni, és a szerencse reggel mellém szegődött, a Westbe kerültem Nombekóval, aminek kb. az egyharmada üres volt. Fél 2-re végeztünk a minibárokkal és nagyon húzva az időt fél 6-ra minden mással. Ebben benne volt az is, hogy a 3. emeletet egyedül csináltam, mert Nombekonak delivery-je volt, illetve a pickupokat is, mert szegény rosszul lett.

Amin ne csodálkozzon senki. Tudni kell róla, hogy egyre jobban hízik, mióta itt van, pedig állítása szerint alig eszik. Na mondom a mai "nem evést": reggel egy zacskó pereccel indított, majd egy chipset is bedobott az automatából rögtön utána. Munka közben elropogtatott egy doboz mogyorót, miközben tudta, hogy intoleranciája van, végül ebédre betankolt kb fél kiló csirkét úgy, hogy még a csontok egy részét is megette. A pick upoknál közölte, hogy neki muszáj elmennie a WC-re, mert nagyon rosszul van - fél óráig nem is láttuk... Kegyetlen ez a csaj :D

A delivery-k egyébként különlegesek voltak ma számomra, főleg a szülinaposok. Szeptember 19-én született ugyanis anyukám (Mami :)) és pontosan 2013. 09. 19-én lépett be az ezüst éveibe. Még munka előtt fel is hívtam őt és ezúton is bocsánatot kérek, hogy nem lehetek ott és nem süthetem én a szülinapi tortáját :( De rátérve a delivery-kre, annyi féle szülinap lehet ezen a 19-én, ennek ellenére két ember is az 50.-et ünnepelte... Nos kedves Mami, ha olvasod ezeket a sorokat, ők is boldog szülinapot kívánnak Neked, velem az élen :)
A kép 4 éves... Ugye nem látszik, hogy painttel van odaszerkesztve 50-es?:DD
Na de fél 6-kor elfogyott a szerencsém, nemes egyszerűséggel elküldtek ki-clockolni fél órával a munkaidőm lejárta előtt... Ezen felhúztam magam több okból is: egyrészt Kandace maradhatott, mert ő otthagyta az egész Westet jóval azelőtt, hogy végeztünk volna, így meglett a 8 órája, a lettek pedig ketten csinálták a South-t is és a Cottagest is, holott bőven elég lett volna mindkét helyre 1-1 ember. Mikor Bélával 6-kor eljöttünk, ők még csak akkor érkeztek vissza... És mindezek következmények nélkül történnek a menedzsment tudomásával.

Adamet vendégül láttuk egy sörre, majd én leugrottam a Walmartba mérlegért, meg csekkolni, mennyibe fáj itt a befőtt. Nos, mérleget találtam 8 dollárért, viszont meggybefőtt... Mindeközül a legdrágább. Otthon utánad dobják kilós üvegeket, itt a 200 grammért 3 dollárt kérnek :P Bezzeg a vörösáfonya kannája 1 dollár "-.-
Hát az a cipő... Az volt mindennek az alja :D
Hazafele beugrottam a Rossba Gabeszért és Latoyáért, aminek az lett a vége, mint minden látogatásnak: idióta cuccokban pózolás :D A késő esti program hajvágás volt, Béla ismét remek munkát végzett, így 1 centis séróval várom a 22-et :)

2013. szeptember 17., kedd

Bye bye Kodi :(

Hétfőn reggel bevittem Bélát, majd 10-re rohantam haza, mert családi skype party volt :) Jó másfél órát beszéltünk, kijött Edit mama is (márhogy Dukára :D), jó volt végre látni és hallani őt is ^^ Gabesz 1-kor mászott ki az ágyból és jól is tette, nekem sem ártana már egy 12 óra alvás :D Csakhogy ez a közeljövőben nem beiktatható... Ugyanis rájöttem: mivel 24-25-re szabadot kértem, ezért keddtől 7 napot fogok dolgozni zsinórban "-.-


Dorina főzött ebédet, megpróbált az itteni alapanyagokból túrós tésztát csinálni, ami finom is lett, csak egy valami hiányzott belőle: a túró :D Legközelebb ricottával próbálkozunk majd, hátha :D A kaját követően HunTaxivá alakultunk, bementünk a Broadmoorba Gabesszal és vittük magunkkal Zsanit és Dorinát is. A látogatás oka Kodi távozása és ezzel együtt utolsó munkanapja volt :/ Sütött cupcake-eket mindenkinek, és Béla elmondása szerint egész nap sírt szegény :( Viszont megbeszéltük, hogy este elmegyünk egy búcsúbowlingra :))
Búcsúüzenet és cupcake-ek :(
A szállodából a helyi pláza felé vettük az irányt, ugyanis a lányok eltetettek maguknak valamilyen lépőt. Nos, bár végül kicsit hosszúra nyúlott, végül meglettek a lábbelik és Dorina is beért a munkába 4-re.

Hazaérve felavattam a gépi habverőmet és megcsináltam a banános csokis kockát, ami bár finom, csak harmad akkora lett, mint otthon, mert ez a rohadt bögre/csésze/cup => dkg átváltás nem megy olyan gördülékenyen :P Kiderült ugyanis, hogy 1 cup cukor az nem ugyanannyi, mint 1 cup liszt, ami bár így utólag elég logikusnak hangzik, mégis beírok egy fekete pontot az amcsiknak, hogy nem képesek használni az SI-t :P

Amíg a süti hűlt, én nekiálltam összeragasztani régi nagy tervemet: a Pringles éjjeli szekrényt. Kb. egy egész tubus Loctite-ot (295 ml) oszlattam szét pisztollyal a dobozok felületén, majd egy karton vizet ráhelyezve nyomattam és hagytam száradni a teraszon. Mire ezzel végeztem, a süteménynek - 3 árva szelet kivételével - nyoma se volt :D

Este 8-kor hát elmentünk bowlingozni, összesen 12-en voltunk 3 pályán. Nem is a gurítás volt itt a lényeg (bár nyertem egy kört :D), sokkal inkább a búcsúzkodás Koditól. Sok minden kiderült róla, például hogy még csak 25 éves, tanítói MA végzettsége van és nagyon szeretne kicsiket tanítani. Most azonban a Hyatt-be megy (potom 1100 szobával) HK supervisor-nek, aztán majd kiderül mit hoz a jövő.
Zárásig maradtunk, tehát kb. fél 1-kor végleg búcsút mondtunk az egyik legcukibb főnökünknek: Kodi Wadginskinek. Nem mondom, hogy majdnem sírtam, mert az túlzás lenne, de tényleg rossz érzés és szomorúság fogott el, mikor egy ölelés után végleg elbúcsúztunk :/
We'll miss you, Kodi! :'(
Hajnali 2-kor feküdtünk le, így nem mondom hogy egyszerűen ment ma a kelés, de szerencsére 9-kor elég volt kimászni, mert mindenki 11-re ment. Ennek ellenére 10-re már bent voltunk a Garázsvásáron, ahol azonban sok értelmes dolgot nem vettem. Pontosabban, nem a vásárolt cuccokra volt a legnagyobb szükségem (pl. egy amerikai zászló meg 2 Stella Artois sörös pohár :D), de jók lesznek a lakásba :D Az amcsi zászlót például ágytakarónak tervezem használni, csak előbb ki kéne mosni, majd utána rakok fel képet :D

A Westbe kerültem Egitával, amivel iszonyatosan gyorsan végeztünk annak ellenére, hogy minden Condiment kitet (tejszín, cukor, édesítőszer stb) le kellett cserélni. Hasonló a helyzet, mint a Diet Coke-okkal, csak ezek 2 nap múlva járnak le, így muszáj gyorsan cselekedni. Legalább nem olyan dögnehezek :D

Volt egyébként ma 85 cupcake delivery, amiből viszont 5 db jutott az egész Westre és West Towerre, így nem szakadtunk meg a munkában. Végülis marha nagy mázlim volt, mert mindeközben Béla a Wingsben szorgoskodott (segítettem is neki egy kicsit) és ahogy hallottam, nem volt egy leányálom.

Mielőtt elmentünk volna, Lana mindenkinek adott egy "dedikált" névjegykártyát :D Most kapta meg őket, valószínűleg újat kért, mert válik és visszaváltoztatja a nevét Iacovettóról Hamzic-ra.
Nos, ezek szerint a mosolyom fertőző :D
Bár 8 után értünk haza, közkívánatra megint megsütöttem a banános sütit - helyes mennyiségekkel - de így se lett akkora mint otthon, úgyhogy a netes recept sem 100%-os. Legközelebb dupla mennyiséggel csinálom és akkor nem lehet gond :D Eközben pedig Gabesz megcsinálta a vacsoránkat "Majd a Buday" módra, és valami fergeteges quesadillas-t rittyentett abból amit a hűtőben talált :D
A Pringles szekrény és az új tok :D
Aztán csupa jó hír: megjött a tok a telefonomra, illetve a Pringles asztalon megkötött a ragasztó és stabil mint a beton :D Úgyhogy meg is van az új éjjeliszekrényem, lecseréltem a jó szolgálatot tett IKEA lámpásdobozokat :D Továbbá, a postával érkezett egy képeslap is Budapestről, mégpedig Kopócs Márton Véglénytől :) Ezúton is köszönjük, hiányzol nekünk Marci, de szurkolunk neked :)
Köszi, azóta a hűtőn van már :) :D
Holnap természetesen dolgozom... Meg azután is... Meg azután is...

2013. szeptember 15., vasárnap

Magyar gasztrobarangolás - jalepenoval :D

Írnék én minden nap, de hát a tegnapról szinte teljesen felesleges. Az a néhány történés nem tölt ki egy bejegyzést, így összecsapom a maival.  Tehát szombaton a szokásos facebook nem maradhatott el, és mivel az egész napos égszakadás kissé szünetelt, Darióval kimentünk teniszezni. 2 órát játszottunk néha esőben, néha napsütésben, de a mérleg nyelve ismét a horvát fiú felé billent. Szorosan bár, de 7:5, 7:5-re legyőzött.

Voltak itt tervek még a napra, de ebből annyi valósult meg, hogy bevittem Dariót és Latoyát a Broadmoorba, majd elmentem vásárolni a vacsorához és hazajöttem. A Safewayben találkoztam Ákossal és Gáborral, akik hamarosan mennek haza. Éppen nemrég jöttek vissza 11 napos utukról a Miami-Jamaica-New York háromszögből... Hiába, a room service kicsit jól fizetett nyáron :D

A múltkori észak magyarországi gasztronómiai kirándulásunk után ezúttal első világörökségi helyszínünkre utaztunk el, aminek ételéhez végre felhasználhattuk a rengeteg piros paprikát, amit becsempésztünk. Aki még nem jött volna rá, hortobágyi húsos palacsinta volt a menü. Régen ki nem állhattam, azonban a BGF-en az első ételkészítés órán ezt húztam és akkor nagyon ízlett :) Ugyanazt a receptet használtam fel, annyi különbséggel, hogy daráló híján apróra vágtam a csirkecombot, de az eredmény így is jó lett :D Persze voltak még itt enyhe módosítások a receptben az alapanyagok beszerezhetőségének korlátoltsága miatt (pl. hegyes paprika helyett jalepeno, zöld paprika helyett tényleg méregzöld paprika :D), de az összképen nem rontott.
Hortobágyi palacsinta jalepenoval :DDD Naggggyon magyaros :D
Ma Béla vitt minket reggel, és az 540-es check out-os napon megnyertem magamnak a South & Cottages-t. A jó a dologban az volt, hogy Adam magára vállalta a Kotázst én pedig Nombekóval nyomtam a Southt. Ekkora check out létszámhoz képest könnyű nap volt, valószínűleg főleg konferenciások lehettek a hotelben, mert üres coffe stationök vártak mindenhol, tehát vagy literszámra vedelték a kávét/teát, vagy szépen hazavittek mindent szuvenírnek - ahogy Ross szokta.


Csak fél 11-kor álltunk neki, addig a raktárban beszélgettünk :D Adam egy oltári sztorit mesélt a torrentezésről! Ugye mint már említettem, idekint tilos torrentezni mert a rendőrséggel gyűlhet meg a bajod. Hát ő ezzel nem törődve nyomta ezerrel, majd egyszer csak leállították a netét. Felhívta a szolgáltatót hogy mi van, mire a következő zajlott le az ügyfélszolgálatos és közte:

- Az áll itt: "Torrentezés miatt felfüggesztve".
- Ööö, mi az a torrent?
- Tudja, illegálisan internetről letölthető filmek, játékok, programok.
- Lehet ilyet csinálni?! Nahát, erről nem is tudtam...
- Oh, akkor bizonyára valami félreértés történt, mindjárt visszaállítjuk a kapcsolatot.

:DDD Ennyi, se több se kevesebb :D

Végül csak 4 körül jutottam ebédelni, mert segítettem még Gabesznak a Wingsben. Egyébként az eső továbbra is zuhog egész nap és nem igen akar alábbhagyni, de talán jövő hét közepe felé enyhül az idő.

Delivery sem volt sok, közben Nombekótól ismerhettem meg a dél-afrikai nép újabb hagyományait. A legcukibb mindközül az, hogyha egy nő úgy megy férjhez, hogy nincs gyereke a vőlegénytől, az esküvői torta egy szeletét elrakják (lefagyasztják vagy nem tudom), hogy mikor a kis trónörökös megszületik, kaphasson egy falást belőle *.*

A mai vicces pillanatok közé tartozott az is, mikor Kodi (akinek hiába van lengyel neve, ízig-vérig amcsi) kapott egy darab Airwaves-t Nombekótól és utána majdnem kiköpte... Egyértelmű, a tengerentúlon nem csak a pálinkát nem bírják, de az európai rágót se :P
Na ez lenne nekik a halál :DD
Holnap ismét off, aztán ki tudja mikor lesz megint, úgyhogy megpróbálom kipihenni magam. Reggel családi skype party, aztán a tervek szerint sütök sütit, de hát mind tudjuk mire jók a tervek :)

2013. szeptember 13., péntek

Özönvíz

Csütörtök reggel éreztük, hogy megérkezett az ősz, hűvös szél, borult ég - pont optimális. A Westbe kerültem megint a John-nal, ami meglehetősen fárasztó volt, tekintettel arra, hogy a leglassabb emberek között van és naponta 5-ször megy el WC-re, mert mindig fáj a hasa. Így amíg ő megcsinált 3 expired szobát, addig én az emelet 2/3-át, ami elég durva arány.

Delivery-k szempontjából kellemes részlegre kerültem, mert volt 3 darab (ebből az egyik Tito vodkája maga :DD), na de a Main... 30-nál is több 3 Tiert kellett szétdobni, így amint végeztünk a dolgainkkal, húztunk segíteni. Siettem ahogy tudtam, mert John elkezdett karácsonyi dalokat játszani a telefonjáról. Én már akkor is kiakadok otthon, ha októberben karácsonyi reklám van, na de hogy szeptember 11-én a Santa Claus Is Coming To Townt kelljen hallgatnom... Mint kiderült, náluk odahaza (ahol nincs hó Szenteste meg úgy általában soha :O) az összes "ember" végződésű hónap már a visszaszámlálást jelenti.
John és Tito
Tehát segítettünk a Mainnek, de így is 7 előtt kirugdostak minket. Addigra már több órája esett és ami azt illeti, több napja - a reggeli idő ezért volt felüdülés. Óriási áradások vannak megint, utakat zárnak le és házakat evakuálnak. A kocsiig esernyővel mentünk, de úgy is bőrig áztunk. Hazavittük Johnt, aki kölcsönkérte az egyik alkalmatosságot, ugyanis ment a híd alá a hajléktalan barátainak segíteni. Nem viccelek, ez teljesen komoly.

Este lementünk a Rossba, de a szerencse most se szegődött mellém, nem vettem semmit :P Itthon vacsorára a magyar konyha egyik legváltozatosabb nevű ételét készítettem; csak mi hárman háromféle képen hívjuk: tócsi/tócsni/krumplis málé. Az egy dolláros hámozóval való hámozás és a reszelés közben realizáltam, otthon miért is csinálunk olyan ritkán... Viszont végül remekül sikerült, ismét kaptam 5 pontot az estére :D Amerikai tejföllel ettük, ami 7%-os, hát érződött is rajta... Egyetlen pozitívuma, hogy a fólián a Grand Canyon képe volt :D
Hazai ízek - az ízetlen tejföltől eltekintve :P :D
Ma 9-kor kimásztam az ágyból, bevittem a srácokat, majd 10.30-ra mentem én is - elázva az autó-személyzeti bejárat közti úton. Egész este esett, Manitou Springset kilakoltatták, sárgejzírek törnek fel a csatornákból, 4 ember meghalt... Minket szerencsére nem érint a dolog, de minden hír erről szól, mint kb. a most nyári árvíznél otthon. A Broadmoorban a tó szintje is ijesztően, 20-30 centivel megnőtt.
Jobb alul a sárgejzír...
Ezúttal a West Towerbe nyomtam az ipart Debbievel, Gabesz meg Bélával a Westben. Könnyű nap volt, semmi extra, habár néhány érdekes szoba akadt. Az egyikbe két csengetés után bemegyek, ordítok, elkezdem nézni a dolgokat, erre egyszer csak megszólal mögöttem a jól ismert hang "Housekeeping Service on" és felkapcsolódik a zöld lámpa, ami jelzi, hogy takarítást kér a vendég. Körbenézek, sehol senki, csinálom tovább a feladatomat, erre ismét vált a kis szerkezet, ezúttal pirosra: "Privacy please on". Na ez több volt mint elég, futottam ki a szobából :D Az a kis szerkezet ugyanis érintéssel működik, és hát egy üres szobában...

A másik vicces egy indiai/afrikai nem tudom milyen származású nővel történt, kinyitja az ajtót, mondom neki coffee service, mire nagy boldogan bólogat hogy kellene neki "cé". Mondom az jó, csak nem tudom mire gondolsz. Harmadszorra rájöttem, hogy a tea áll itt az érdeklődés középpontjában, erre elkezdett válogatni a kosárkámból. Rámutat a zöld teára, hogy abból a mentolosból kér sokat. Mikor felvilágosítottam, hogy az sima mezei green tea, csodálkozva nézett rám, hogy mentolos nincs is? Tegnap még volt... Mondom lehet hogy volt anyukám, de hogy azt magaddal hoztad nem tőlünk kaptad az is tuti. Végül megelégedett azzal ami volt.
Nem mondom, a bal oldali még cuki (már amelyik), de várom az ötleteket, van-e haszontalanabb dolog a banán fogasnál... :P
Akadt egy delivery, amit DND miatt kétszer kellett cipelnem, majd a nő kért +2 Perriert a bor mellé, aztán közölte, hogy Merlot-t nem iszik CSAK Cabernet-t. Gondoltam szórakozok egy kicsit, visszakérdeztem: Cabernet Sauvignon vagy Franc? Azért az üres tekintetért megérte, ami az utóbbit követte, de végül kicseréltem neki egy Sauvignonra.

Srácok hazamentek nem sokkal 6 után, és visszajöttek értem 7-re, aztán mentünk a WalMartba bevásárolni. Mint minden, ez is úgy indult, hogy na akkor ez egy "céltudatos vásárlás lesz", és kivételesen nagyrészt sikerült is ezt tartani. Vettünk takarót a fotelre, fogast, én pedig többek között egy kézimixert 5 dollárért illetve egy kulcstartót is - még egy a gyűjteménybe :D
Zseniális lett az a fotel... egy kis ducktapes csodákra képes :DD
Holnap offos vagyok, meg hétfőn is, így utána valószínű 5 napig dolgozok majd egyhuzamban :P Ja, megjött a fizuka is, szerencsére 600 dollár felett vagyunk. Még.

2013. szeptember 11., szerda

Amenities Bowling Party

A keddi nap gyors volt és könnyű. Johnnal a Westbe kerültem, ahol alig volt fogyasztás, így fél 2-kor már ebédelni mentünk. A delivery rész se volt sokkal nehezebb, 3/4 óra alatt ledaráltuk, utána már csak a raktárt takarítottuk, törölgettünk, beszélgettünk stb. Kiderült, hogy tőlünk 3 percre egy lakóparkban (ahol Meg is lakik) lelőttek egy terhes nőt, aki a helyszínen meghalt, azonban a babát sikerült megmenteni. Ja, előtte levő nap meg Mariah kocsijának ablakát törték be, és vitték el a barátjának az ipodját. Kellemes hely ez az USAnka...
Mariah kocsija :/
Egyébként folytatódik a celebáradat, hétfő-kedden Daniel Radcliff eresztette ki a fáradt gőzt egy kis golfozással a Cottagesban, így mint kiderült, jártam a szobájában. Visszanéztem a papírt, valóban VIP-ként volt megjelölve, de nem találkoztam vele meg deliveryt se kapott.

Mivel gyorsan végeztünk, kb. fél 6-kor ki kellett volna clockolni, de én felmentem Christinhez, hogy befejezhetem-e a tesztet. Megengedte, úgyhogy legalább a 8 órám meglett, de amit a végén hallottam, az egészen ledöbbentett. Nem jutott eszembe az egyik Cottage neve, kértem hogy segítsen. A nagy segítség az volt, hogy "Egy ilyen hegy is van Alaszkában". Na mondom, ez aztán kulcsinfó egy európainak, végül csak azt írtam h #3 Cottage. Aztán mikor beadtam megkérdeztem, mi lett volna, erre a válasz: Everest. Ledermedtem, és lassan visszakérdeztem: "Mount Everest?" Christin nagy helyeselve "Igen, igen, az USA egyik leghíresebb csúcsa ha jól tudom". Nincs több kérdésem.
Hát végülis hegy hegy... :D
Bélát megvártam és együtt mentünk haza. Ugyebár Gabesz egész nap Denverben volt, azonban már 2-kor küldte az smst, hogy 4 csajjal annyira nem fun a dolog, eddig a plázákon és ruhaboltokon kívül mást nem látott Denverből :DD A kérdésre, hogy ő vett-e valamit csak annyi volt a válasz: "Igen, nagy levegőket."
Este 9-re mentünk a Harmony Bowl nevezetű helyre (Gabeszt a csajok hazafelé ott rakták ki) egy kis csapatépítő Amenities Bowling Partyra. Néhány ember kivételével mindenki eljött és nagggyon jól éreztük magunkat :) A supervisorok fizettek, és rengeteget nevettünk. Azt est fénypontja az volt, mikor Egita hátrafele dobta el a golyót :D
Jobb oldalt a két supervisorral, Lanaval és Kodival :))
Amenities team :))
Ma vittem be a fiúkat reggel, aztán délutánig a Dexter lemaradásomat pótoltam. Akkor aztán végre sikerült beszélnem Ádámmal skypeon, de 2-kor meg már mentünk Judittal a Broadmoorba, bemutattam Christinnek. Utána rákérdeztem a HR-en a tenisz tornára, de senki nem tudott semmit, végül egy elejtett mondat elárulta nekem, hogy október 11-én lesz.

Siettem haza, mert a UPS a nap végére ígérte a telefonokat, de végül ebből fél 6 lett. Nem úgy kell elképzelni, mint otthon... Hármat kopogtak az ajtón, én odafutottam, de akkorra már ledobták az ajtóba a srác meg a kocsiban ült és hajtott el.

És hogy milyen a Nexus 4? A legjobb szó rá a szokatlan. Szokatlanul nagy, és szokatlanul más az oprendszer. Eddig nagy panaszom nem lehet rá, egész egyszerű kell neki adni pár napot/hetet.
Ugyebár én feketét kaptam, de fehér tokot rendeltem hozzá, úgyhogy valahogy így fog kinézni :)
Este még átmentünk Timiékhez, a Dórinak volt szülinapja így azt ünnepeltük meg. Főleg magyarok gyűltek össze szép számmal, eldumálgattunk, de én 11 körül hazajöttem, mert soha nem fogom kialudni magam :D Holnaptól GDP lapátolás, és van egy olyan érzésem, hogy mostantól 5 napig biztos dolgozok :P

2013. szeptember 9., hétfő

Újra köztünk :)

A tervek szerint ugye délig akartam aludni, de 8-kor már keltett a telefon: a Tire World-ből hívott a hadaró, nagyon amerikai faszi, hogy megnézték a kocsit, megvan a hiba (az amit mi is találtunk), megcsinálják, aztán majd csörög mi a helyzet. Ennyiben maradtunk, visszaaludtam, de fél 11-kor megint felriasztottak, hogy kész a kocsi, 196 dollár összesen mindennel együtt, lehet jönni érte.

Na másfél óránkba tellett amíg kikecmeregtünk az ágyból és kerítettünk fuvart a szerelőig. Akinek volt autója vagy nem volt itthon, vagy nem írt vissza, úgyhogy végül a jó öreg jama taxi lett a vége. A kocsi annyiba került, amennyit mondtak, 70 volt az alkatrész, 70 a javítás plusz még ez meg az. Ha amerikai viszonylatban nézzük, nem került sokba, de azért lett volna jobb helye is ennek a pénznek. 

Nos, valami még mindig csöpög, de most már teljesen kizárt, hogy a hűtővíz, mert az egész hűtőrendszert átnézték így remélhetőleg csak a klíma. A cég egyébként 1 év garanciát vállal, úgyhogy ha bármi történne, az az ő hibájuk :D

Kis Szeszélyünket visszakapva egyből elmentünk bevásárolni, majd itthon nekiálltam főzni. Béla közben kölcsönkért egy porszívót az irodától, ami bár electrolux, de nyomokban se hasonlít az otthonira, ami kb 10 éven át szolgálta a családunkat. Maradjunk annyiban, hogy Béla a következő két szóval jellemezte a legjobban: Elfogó Vadász (Interceptor). Konkrétan LED lámpák vannak az elején :DD Először az új fotelünknek esett neki, majd kiporszívózta az egész lakást, úgyhogy egy szavunk se lehet rá :D


Az Elfogó Vadásszal :D
A menü paradicsomos rakott csirke volt, ami kb 4 órán át készült, mert miközben vágtam a hagymát, krumplit meg sütöttem a csirkét, facebookon beszélgettem :DD A végeredmény ismét pofás lett, habár a krumpli nem volt olyan szaftos és barna, mint otthon. Valószínű kevés pecsenyelé maradt, így kicsit ízetlenné vált a krumpli, de a csirke porhanyós és fűszeres lett; Sándor Dénes büszke lenne rám :D
Kívülről olyan, mint otthon, de hát esélytelen hogy anyumat felülmúljam :D
Kaja után (ja meg közben is) a US Open döntőt néztük, Djokovic Nadal ellen, amit végül a spanyol hozott. Idejét se tudom mikor láttam utoljára tenisz meccset, de nagyon jó volt!:) Annyira kedvet is kaptunk hozzá, hogy mentünk teniszezni, de sötétedés miatt félbe kellett szakítani a meccsünket :/

Otthonról kaptam egy e-mailt, ami jobban nem is jellemezhetné a BGF-et. Idén is elnyertem a köztársasági ösztöndíjat, de mivel nem tudtam ott lenni a mai díjátadón, ezért anyumék lebeszélték, hogy apum meghatalmazással átveheti. Be is ment (ki a francba a PSZK-ra) erre azzal fogadták az ünnepség után, hogy ők nem tudnak semmi ilyesmiről, nincs náluk az oklevelem... Nevetséges "-.-

Holnap dolgozom Bélával együtt, Gabesz viszont megy Denverbe a csajokkal... Ilyen a sors, egyszer majd talán mi is eljutunk oda :D Ja még egy hír: Marci épségben hazaért, a sas leszállt, innen kívánok neki sok sikert a továbbiakban. Missyaman! :/