A szerdai nap rövidre tettek be 9.30-tól 14.30-ig és meg kell mondjam, ennyire könnyű napom még soha nem volt. Bélával voltunk a Westben és úgy húztuk az időt ahogy tudtuk, mert hihetetlen gyorsan haladtunk. Annak ellenére is, hogy szegény alig aludt este, annyira horkoltam. Sajnos bizony a parlagfű hazájában mégsem úszom meg allergia nélkül, pár napja elég sűrűn fújom és hát a több éve tartó non-stop arcüreg gyulladásom se segít :P
Fél 3-kor hazaengedtek, de nem voltam sokat itthon, mert elmentünk kicsit autókázni a Marcival meg venni ezt-azt. Például bevásároltam a képzeletben kész Pringles éjjeliszekrényemhez, amihez már csak két feladatom van: megenni még néhány dobozzal, majd megcsinálni :D
6 után nem sokkal mentem Béláért, Gabeszért meg 8 körül. Ugyebár szerdára volt időzítve Marci búcsúztatása, ami az eredeti este 9-es kezdéshez képest kissé megcsúszott, de sokan jöttünk össze a Hatch Coverben. Főleg magyarok voltak - köztük jónéhány új arc is - de képviseltette magát minden náció, ahogy ezt már megszokhattuk. Az ital továbbra is rettenetesen drága így 2 sörnél nem jutottam tovább, de nem bírtam ellenállni a karaoke csábításának.
Aki ismer, tudja hogy bár hangom van: bár ne hallanák. Annak ellenére, hogy ezzel teljesen tisztában vagyok (ennyi év zenéléssel azt azért érzem, hogy bűnhamis amit csinálok), szeretek énekelni, karaokezni meg pláne. Duettben elnyomtuk Latoyával a Septembert, aminek az lett a vége, hogy rájöttem: a fúvós részt messze jobban tudom :D
Hiszek én nekik, de attól még jó :D |
Olyan fél 3 körül értünk haza és dőltünk az ágyba, de szerencsére szabadnapom volt csütörtökön. Ennek ellenére 9-kor kelés, mert Béláékat vittem munkába. Itt jegyezném meg, hogy Szeszélyünk újabb meglepetéssel rukkolt elő: van benne tempomat! :DD Nem vicc, és ami még ennél is jobb: MŰKÖDIK IS! :D
Ez volt az első névnapom, amit nem otthon töltöttem, ráadásul egy olyan országban, ahol nincs is névnap :D Mindenki teljesen megrökönyödött, mi ez és mi a szokás ilyenkor :D Persze nem maradtam köszöntések nélkül, otthonról kaptam e-képeslapot, sms-t meg hát a legnépszerűbb közösségi oldalon is jöttek az értesítések *.* Ezúton is köszönöm mindenkinek :)
Itthon délután 1-ig úgy hittem majd sorozatot nézek vagy alszok, ehelyett előjött az OCD-m és takarítottam :P (Zsuzsi, remélem büszke vagy rám :D) Aztán délután végre létrejött az oly régóta várt családi skype, amiről sajnos Ádám lemaradt, de vele majd külön bepótolom.
Olyan 4 körül beautókáztunk a belvárosba az általam kinézett zeneboltba Orsival és Marcival. Illetve pontosabban ők végül egy lemezboltba ütötték el az időt nagy rajongva amíg én megpróbáltam szaxofont bérelni. Az interneten 25 dollárt írtak egy szaxira, de sajnos teljesen ki voltak fogyva és csak egy Jupitert tudtak volna adni havi 60-ért. Egy Jupiter alapból nem ér annyit, de ez még a legkisebb probléma lett volna. A nagyobb az, hogy sajnos - mivel 2 hónap a minimum - ennyit nem tudok most erre áldozni, így egyelőre hangszer nélkül maradok :(
A lemezbolt két lemeze (Ancsinak és Juditnak fényképezve :D) |
Este fél 7-re mentünk az International Centerbe, ahol a Broadmoor's Got Talent döntőjét rendezték meg. Ez amolyan belsős tehetségkutató volt - kb mint a Csillag születik - 11 táncos/énekes/táncos-énekes produkcióval. Amúgyis eljöttem volna rá, de John, a Fülöp-szigeteki munkatársunk is fellépett, így aztán még inkább érdekeltek voltunk. Egyébiránt a terem óriási, vetekedik akármelyik otthon színházzal, egyszerűen bámulatos mennyi pénzt öltek ebbe a hotelbe.
A fellépők többsége tényleg tehetséges volt, habár nekem az afrikaiak tánca, de méginkább a nézőtéren ordibáló és ugráló honfitársaik produkciója sok volt már; ennek ellenére minden elismerésem az övék, szívüket-lelküket beletették. John sajnos túlizgulta- és játszotta a dalt, így kegyetlen hamis lett annak ellenére, hogy jó hangja van. Az első két helyezettet a zsűri választotta ki, akik közül az nyert, aki nagyobb tapsot kapott (tapsmérő nélkül állapították meg "-.-). A győztes egy Aerosmith mash-upot éneklő, Steven Tylernek öltözött srác lett teljesen megérdemelten az afrikaiakkal szemben.
Azonban nem csak egy győztes volt az estén. Minden néző - voltunk pár százan - bedobhatta a belépőjét tombolaként, amit 2-3 számonként sorsoltak. Én az esélytelenek nyugalmával felírtam magamat, majd mikor az első húzásra került sor teljesen ledöbbentem: "The winner is Viktor Lákátosz!" Egy 10 dolláros ajándékkártyát nyertem a Broadmoorba - ami bár elég érdekes tekintve hogy a legolcsóbb is 25-be kerül amúgy - de ez nem fontos :D A lényeg, hogy pont a névnapomon nyertem, úgyhogy ez egy nagyon szép ajándék volt a sorstól :))
De kaptam ajándékot magamtól is... A Google Nexus 4 telefonja (ami itthon nem kapható, valójában az androidok királya) az 5 közeljövőbeli megjelenése miatt 250 dollárra lement, így megleptem magamat (és Béla is magát) eggyel. Ettől a telefontól jó hosszú szolgálatot várok, remélhetőleg nem csalódok benne :)
Este aztán elmentünk egy kis névnapi bowlingra, amelyre végül 10-en jöttek el, ami elég szép szám tekintettel arra, hogy kb. 30 kilométerre van a Brunswick :D Kegyetlen rosszul ment a gurítás, de a játék lényege a játék, ráadásul ilyen társasággal csakis jól érezhettem magam :)
Haza fél 3-ra értünk, de nem ám üres kézzel! Az egyik kuka mellett egy óriási fotel árválkodott, melyet gyorsan magunkévá tettünk, alaposan lesöpörtünk, de a részletes tisztítást elnapoltuk, mert ma mindenki dolgozott.
A lábtámaszra majd szerzünk valami jó kis huzatot, így tutira nem használjuk :D |
Most először éreztem meg munkában a fáradtságot, kevés volt ez az alvás. Gabesszal szerencsére a Westet kaptuk, amivel csak azért végeztünk fél 3-ra, mert a felénél ráeszméltünk, hogy lassítani kéne. A raktárt fél 6-kor már elhagytuk, azonban a Broadmoort csak 8-kor, mert a Mainben még enyhén szólva segítségre szorultak, annyi delivery volt.
Marci estére szerzett egy mérleget, hogy lemérje a csomagját, aminek az lett a vége, hogy mindenki lemérte magát. Ha a Google font => kg átváltója nem téved, akkor nem híztam és 70-71 kg körül állandósultam, ami egyszerűen hihetetlen :D
Holnap tehát hajnalban kelés és visszük Marcit a reptérre. Nem fogtuk fel még mi sem, hogy elmegy, szerintem ő sem teljesen. Hiányozni fogsz Marci, mindenkinek. De főleg nekünk :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése