Tudom, hogy ritkásan írok, de hát ilyenek ezek a napok a CIAB alatt... Szombaton ugyebár mindhárman extrát vettünk fel banquets-re, gondolván, hogy úgyis könnyű napunk lesz Amenities-en. Ebbe csak azt nem számoltuk bele, hogy Christin nincs és Lana is csak délre jön, vagyis Candyce nyit és supervisorkodik... Ezzel a ténnyel már vesztettünk másfél órát "-.-
A Wings-be kerültem, amivel úgy alapjáraton nem lett volna probléma, viszont expired nap volt. Tehát szépen sorba kellett venni, mi járt le, mi mehet a raktárba vissza, mit kell kiönteni... Most jött el az ideje az október 21-ei Diet Coke-ok összeszámolásának és kocsira pakolásának; a Mainben összesen 476 doboz kólát próbálunk majd rásózni a Banquets-re. Mire ezt megállapítottuk, már délután fél 1 volt, így a minibárokat elég erős csúszással kezdtük el.
Mindezek ellenére időben végeztem volna, ha nem szól közbe Candyce. Volt fogyasztásom bőven, már ezen is felhúztam magam, majd mikor végre elkezdtem volna visszatölteni, csörög a telefonom: van egy ASAP-em, találkozzak vele félúton most. Elrejtem valahova a több kiló minibár cuccot, futok a hídhoz, ahol Candyce a kezembe nyomott 4 üveg bort és 3 kártyát: az én deliverym (ami ASAP, tehát amilyen gyorsan csak lehet) szobáját még takarítják, tehát az új vendég közelében sincs, illetve meg kell csinálnom a Cottages-ban kettőt gyorsan, mert elfelejtkezett róla, és akiknek a feladata lenne, azokat elküldte ebédre :@ Hűűű de várom már az új supervisort...
Miután végeztem ezekkel a nagyon sürgős és ésszerű dolgokkal, folytattam a visszatöltést, de hát miért ment volna ez simán? Az egyik szobában mikor próbáltam kinyitni a minibárt, a kezembe maradt a fogantyúja, úgyhogy hívnom kellett a szerelőket. Egy másik szobába meg 2 kopogás és kiabálás után nyitottam be, de persze a faszi ebből mit sem vett észre és nekem háttal meztelenül törölközött éppen. Úgy futottam ki a szobából és a folyosóról, mintha kergettek volna.
Eme intermezzók miatt csak 4 után jutottam el kajálni, de szerencsére nem volt sok deliverym. Volt egy ilyen különleges cucc, kis üvegcsében lekvárok egy negyed kiló kaláccsal, ami abba a szobába ment, ahol egy szószék állt a tükör előtt. A papíromon egy VIP se szerepelt, így nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak. Kopogok kétszer, bemegyek, elordítom magam ahogy szoktam a biztonság kedvéért, erre látom, hogy ott alszik az ágyon. Kisomfordálok, hívom az office-t, hogy a kedves vendég horpaszt. Na ekkor derült ki, hogy a fazon a CIAB igazgatója és a legnagyobb VIP az egész szállodában. (taps Candyce-nek, aki remekül töltötte ki a papíromat) Szerencsére nem lett belőle probléma, és megcsináltam egy fél órával később.
Adam Judittal volt a Southban de ír barátunk valahogy nagyon elcseszte az időt, mert 6-kor még nem sehol sem tartottak, így Bélával elmentünk újdonsült munkatársunkkal deliveryzni. Hihetetlen gyorsasággal és némi oda-vissza futkározással sikerült fél 8 előtt kiclockolnunk, így rohantunk a Ross Room-hoz, ahova az extra órát felvettük banquetts-re.
Na hát az az 5 és fél óra... A supervisort megtaláltuk, de ő azt se tudta, hogy jövünk, de azért örült nekünk. Béla elnevezte őt gyorsan Borsókának, mert kb. akkora volt a feje, majd kemény munka következett: villákat kerestünk.
Egy óra semmittevés után aztán kiderült végül, hogy az este az Arch biztosító szervezése, egy 70 fős vacsorával kezdődik majd egy sajt- és borkóstoló after partyval záródik. Mi utóbbira lettünk behívva, de a vacsorába is besegítettünk annyiban, hogy kiadtuk a tányérokat meg a koszosakat kocsira raktuk. A felszolgálók egyik része jama volt és a felét se értettem annak amit hablatyoltak, egy másik része magyar, volt egy lett csaj, aki nagyon durván nyomta (tényleg ügyesen!) illetve voltak a többiek, akiknek a kreativitását tiszteltem :D Olyan tányérösszefogásokat találtak ki, ha azt Kerekes vagy Verebes Apánk látta volna, biztosan kitér a hitéből.
A vacsora vége előtt átvezényeltek minket a Ross-ba, ahol felállítottuk a sajttálakat és a desszerteket. Nagyon szépen meg lett csinálva az egész, gondoltam, hogy csinálok képet, de mivel mindenki supervisor volt a teremben, erről gyorsan letettem. Ők álltak a boros asztaloknál (francia, olasz, amcsi és desszert), de az egészhez annyit értettek, mint Kandrács Csaba a közgázhoz. Mikor pakolgattuk, hogy melyik sajtnak mi a neve, google-be néztek utána :D
2 órás volt a banzáj, az össz feladatunk annyi volt, hogy összeszedjük az üres vagy árván hagyott poharakat. Alig ettek valamit, inni se sokat ittak, úgyhogy tulajdonképpen halálra untam volna magam, de szerencsére volt élőzene, amiben a szaxi játszotta a dallamot :) Egyszerre volt jó és rossz hallgatni, mert bár kellemes kis vén róka banda nyomta, nagyon hiányzik a hangszer.
Olyan éjfél körül lefőtt a kávé, elkezdtük összepakolni a poharakat és kiönteni a megnyitott borokat... Töménytelen mennyiség. Mielőtt elmentek volna a zenészek, megkérdeztem a szaxis faszitól, hogy milyen hangszere van és persze hogy egy 1951-es Selmer :D Még a kezembe is adta, annyira fura volt szaxit fogni :O
Az est fénypontja az volt, mikor az egyik supervisorral kidobtuk az 500 dolláros jégszobrot :D Ő is azt mondta, hogy ez a kedvenc része :D Végül hajnali 2-kor kerültünk ágyba, mert még benéztünk a Burger King Drive Thru-ba egy pár falat Amerikáért.
![]() |
Ez várt minket reggel... Rekordot döntöttünk! :D |
Mindezek ellenére időben végeztem volna, ha nem szól közbe Candyce. Volt fogyasztásom bőven, már ezen is felhúztam magam, majd mikor végre elkezdtem volna visszatölteni, csörög a telefonom: van egy ASAP-em, találkozzak vele félúton most. Elrejtem valahova a több kiló minibár cuccot, futok a hídhoz, ahol Candyce a kezembe nyomott 4 üveg bort és 3 kártyát: az én deliverym (ami ASAP, tehát amilyen gyorsan csak lehet) szobáját még takarítják, tehát az új vendég közelében sincs, illetve meg kell csinálnom a Cottages-ban kettőt gyorsan, mert elfelejtkezett róla, és akiknek a feladata lenne, azokat elküldte ebédre :@ Hűűű de várom már az új supervisort...
Miután végeztem ezekkel a nagyon sürgős és ésszerű dolgokkal, folytattam a visszatöltést, de hát miért ment volna ez simán? Az egyik szobában mikor próbáltam kinyitni a minibárt, a kezembe maradt a fogantyúja, úgyhogy hívnom kellett a szerelőket. Egy másik szobába meg 2 kopogás és kiabálás után nyitottam be, de persze a faszi ebből mit sem vett észre és nekem háttal meztelenül törölközött éppen. Úgy futottam ki a szobából és a folyosóról, mintha kergettek volna.
Eme intermezzók miatt csak 4 után jutottam el kajálni, de szerencsére nem volt sok deliverym. Volt egy ilyen különleges cucc, kis üvegcsében lekvárok egy negyed kiló kaláccsal, ami abba a szobába ment, ahol egy szószék állt a tükör előtt. A papíromon egy VIP se szerepelt, így nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak. Kopogok kétszer, bemegyek, elordítom magam ahogy szoktam a biztonság kedvéért, erre látom, hogy ott alszik az ágyon. Kisomfordálok, hívom az office-t, hogy a kedves vendég horpaszt. Na ekkor derült ki, hogy a fazon a CIAB igazgatója és a legnagyobb VIP az egész szállodában. (taps Candyce-nek, aki remekül töltötte ki a papíromat) Szerencsére nem lett belőle probléma, és megcsináltam egy fél órával később.
![]() |
Sajnos itt nem értelmezik ilyen lazán a VIP-t :D |
Na hát az az 5 és fél óra... A supervisort megtaláltuk, de ő azt se tudta, hogy jövünk, de azért örült nekünk. Béla elnevezte őt gyorsan Borsókának, mert kb. akkora volt a feje, majd kemény munka következett: villákat kerestünk.
Egy óra semmittevés után aztán kiderült végül, hogy az este az Arch biztosító szervezése, egy 70 fős vacsorával kezdődik majd egy sajt- és borkóstoló after partyval záródik. Mi utóbbira lettünk behívva, de a vacsorába is besegítettünk annyiban, hogy kiadtuk a tányérokat meg a koszosakat kocsira raktuk. A felszolgálók egyik része jama volt és a felét se értettem annak amit hablatyoltak, egy másik része magyar, volt egy lett csaj, aki nagyon durván nyomta (tényleg ügyesen!) illetve voltak a többiek, akiknek a kreativitását tiszteltem :D Olyan tányérösszefogásokat találtak ki, ha azt Kerekes vagy Verebes Apánk látta volna, biztosan kitér a hitéből.
Ez még BGF-en készült üzemelő gyakorlaton... Ilyen tányérösszefogással elvétve találkoztunk :D |
2 órás volt a banzáj, az össz feladatunk annyi volt, hogy összeszedjük az üres vagy árván hagyott poharakat. Alig ettek valamit, inni se sokat ittak, úgyhogy tulajdonképpen halálra untam volna magam, de szerencsére volt élőzene, amiben a szaxi játszotta a dallamot :) Egyszerre volt jó és rossz hallgatni, mert bár kellemes kis vén róka banda nyomta, nagyon hiányzik a hangszer.
![]() |
Szegény csak otthon porosodik :( |
Az est fénypontja az volt, mikor az egyik supervisorral kidobtuk az 500 dolláros jégszobrot :D Ő is azt mondta, hogy ez a kedvenc része :D Végül hajnali 2-kor kerültünk ágyba, mert még benéztünk a Burger King Drive Thru-ba egy pár falat Amerikáért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése