Árnyékként a menedzsmentben

A tegnapi nap Renars vitt be minket a naggggyon pimp cadillac-jével, így még csak korán se kellett kelni :D A szálloda meglehetősen megtelt, így a Rennel együtt kapott West Tower is fullon operált.  Szegény gyerek az orosz akcentusával amúgy is elijeszt minden vendéget, de most még be is volt rekedve, így extrán menekült mindenki előle :D Amúgy őt nem kell félteni, 2010-ben már volt itt, akkor a Grounds-on (kb. Kertészet) dolgozott 4 hónapot. Bár a menedzsere nem szerette őt (ami érthető, ha figyelembe vesszük hogy egy orosz fickóval golfkocsikkal versenyzett a Lake Avenue-n), végül jó ajánlólevelet kapott, mert vitt neki egy doboz csokit távozása előtt xD

Amúgy speciel most én is kitettem magamért... A West Tower sarkaiban U alakú szobák vannak, vagyis mikor bemegyünk, érdemes jó hangosan kiabálni úgy háromszor, csak a biztonság kedvéért. Így is tettem, és mikor ezek után abban a hiszemben léptem a minibárhoz, hogy üres a helyiség, azonban pont abban a pillanatban fordult be a nő a sarkon, és engem meglátva akkorát ugrott és sikított, hogy kb majdnem én is ugyanezt tettem... Kb 50-szer mondtam el egymás után a "sorry" szót, de a csaj hamar megnyugtatott, hogy semmi gond, ő amúgy is ijedős. Na azt vettem észre :D

 Kb. akkorát ugrott a nő, mint a macskák a videóban :D

Egyébként kegyetlen gyorsan végeztünk, fél 2-kor már a storeroomban voltunk. Csak hogy valamit csináljunk amíg a többiek megérkeznek, a napi híreket néztük, mert Christin is ott volt.  Megtudtuk, hogy egy egészen jó csapat dolgozik most az Amenities-en, jelenleg 11 olyan pozitív visszajelzés érkezett vendégtől, ami konkrétan minket is megemlít. Egyik például Gabeszt szó szerint dicsérte, sőt az 50. évfordulós néni is írt egy köszönetet (bár abból én név szerint kimaradtam :D). Ez egyébként elég nagy eredmény, tekintettel arra, hogy tavaly ilyenkor a részleg 21 negatív kommenttel állt :D

Ebéd után visszamentünk a Towerbe pick-upokat csinálni, de kb egyből hívott a Christin, hogy azonnal fejezzünk be mindent amit csinálunk, jöjjünk vissza és clockoljunk ki, mert a 13 órás pénteki bankett műszakkal minden bizonnyal 40 óra fölött leszünk... Így is tettünk, majd egy kisebb várakozás után sikerült hazahozatnunk magunkat lett barátunkkal :D

Délután/estefelé csupa nagyszerű dolog történt - már ahogy nézzük. Egyrészt sikeresen leadtam a szakdoga témámat, a tanárnő elfogadta elektronikusan is, úgyhogy legközelebb csak akkor kell vele komolyabban foglalkozni (addig is figyelem a híreket) ha hazaértem. Másrészt egy hölgy jelentkezett az ágyamért, akivel némi alkudozás után sikerült megegyeznünk egy 55 dolláros árban, ami úgy kb 50%-os veszteség számomra + 1 hónap szimpla matracon alvás, de cserébe a pénz egy részét legalább megmentettem :D

Jaja, ő is nagyon fog hiányozni :( :D

Harmadrészt pedig a legfontosabb: van egy Xboxom! :D Adam este átjött és hozott magával mindent. Egy 320 GB-os 360-at vettem 4 játékkal 160 dollárért, ami tekintve a gép és minden más állapotát egész egyszerűen csodálatos. Ami pedig újabb döbbenet számomra Adammel kapcsolatban, amit a barátnőjéért (és értem) tett. Ez a konzol ugyanis Shaunáé, aki 200-at kért érte, de Adam nekem 150-ért odaadta és saját pénzből kipótolta a maradékot a "happy wife, happy life" jelmondat jegyében :D

Kipróbálni sajnos nem tudtuk TV és kábel hiányában, de ír barátunk ígért kölcsönbe egy tévét is, amíg haza nem megyünk :D

Ma elvileg offos lettem volna, de végre megkaptam a lehetőséget, hogy eltöltsek egy napot az irodában látva, hogy is működnek a dolgok azon a szinten, amiért én végülis főiskolára járok. Végre nem a pingvin szerkómat vettem fel, hanem Bándytól kölcsönöztem egy zakót, Bélától egy nyakkendőt, és 7.55-re itt volt értem Christin.

Igazából nem tudom, mennyire menjek bele a részletekbe itt a blogon. Minden bizonnyal a leírtak nagy része érthetetlen és felesleges lenne azok számára, akik sose dolgoztak az Amenities-en, így megpróbálom kiemelni a legfontosabbakat.

8-tól 9-ig Christin tartott egy kis bemutatót az AS400 nevezetű vendégfogadási rendszerről. Ez az, amit az egész hotelben használnak és tudomásom szerint egész Amerikában is. Otthon nem nagyon elterjedt (inkább az Opera meg Flexys megy), és ennek oka valószínűleg a felület. Leginkább egy régi DOS parancssorra hasonlít az egész, így ha osztanának „legfelhasználóbarátságtalanabb” díjat, tuti befutó lenne, viszont akárki dolgozik vele egyszerűen imádja. Stabil, gyors és ha egyszer megtanulod, soha többé nem akarsz mást. Nos, nekem első ránézésre a világ legbonyolultabb dolgának tűnt, de bizonyára az évek meg a rutin megváltoztatná az álláspontomat.

Így néz ki az AS400... A képen nem a vendégfogadási része van de a lényeget látjátok :D

Tehát ez alapján kitöltöttük a minibáros lapokat és mindenkit beosztottunk egy szekcióba. Kiderült, hogy mégse annyira találomra határozzák meg, hogy ki hova kerül, teljesen logikus amit mondott, csak néha ők is hibáznak. A West Tower-ös lapot amúgy én csináltam meg :D

9-től kezdődtek a meetingek. Egy menedzsernek két helyre kell mennie, a Board of Managers-re és az F&B Meeting-re. Előbbit a Broadmoor mozitermében tartják, konkrétan ott van az egész vezetőség a Assistant Manager-ektől a Mosogatók fejéig. Én állítom, hogy itt csak menedzserből van annyi, amennyiből otthon egy egész személyzetet kihoznak. A szállodaigazgatónak kellett volna tartania, de ő sajnos nem volt elérhető így a helyettes tette ezt meg. Összességében megbeszélték mi fog történni a következő héten és mire kell figyelni.

 Simán berakhatták volna a Svindlerekbe a lent említett átverést :D

Például volt egy faszi, aki a Tavern-ben ebédelt, és elvileg kétszer ugyanazt a rossz kaját szolgálták fel neki, majd mikor a menedzsert hívta, csak a számlát kapta. Másnap az egyik Assistant Managernél reklamált, hogy kéri vissza a 150 dollárját amit otthagyott. Felajánlottak neki egy ingyenes fogyasztást a következő látogatásánál, de ő szigorúan csak a pénzét akarta. Végül kifizették neki, mire ő sietősen távozott. Pár órával később kiderült, hogy a nevére nem volt foglalás, nem volt panasz és a készpénzes fizetésének se volt semmi nyoma, magyarul: egy szinte tökéletes átverés áldozatává vált a Broadmoor. Csak azért nem tökéletes, mert a Security sikeresen leolvasta a videófelvételekről a rendszámát, így valószínűleg nem ússza meg egy könnyen a doktornak álcázott csaló (ja, lehet ő volt Ludas Matyi :O)

A megbeszélés végén egyesével végig mentek mindenkin, ha esetlek bárkinek lenne bármi hozzáfűzni valója. Engem is felszólítottak, és én annyit tettem hozzá az egészhez, hogy megköszöntem a lehetőséget hogy itt lehetek :D

Innen az F&B meetingre mentünk, amit legnagyobb meglepetésemre a Penrose-ban tartottak. Itt semmi érdekes nem történt, azon kívül, hogy végre megkóstolhattam a Krispy Kreme fánkot, ami elvileg legendás idekint :D

A nap hátralevő részét az irodában töltöttük. Ian megmutatta, hogy írják a borítékokat a deliveryk-hez és pár darab után engedte, hogy én csináljam őket :D Ezután jött a kissé szárazabb, de engem annál inkább érdeklő rész: a pénzügyek. Betekintést nyerhettem az Amenities Profit & Loss táblázatába illetve a november havi jelentésünkbe. Ami azt illeti, a számok megerősítettek abban, hogy Christin kiváló menedzser, nem lesz gondja munkát találni Texasban. Bár a mi részlegünk várakozásokon felül teljesít, a szálloda meglehetősen a tervezett számok alatt van, és nem hinném, hogy ezen a karácsony sokat segítene – látva a foglaltsági adatokat. Az utolsó két órában – szó szerint – csak a beosztással szórakoztunk és Christin valóban mindent megtesz azért, hogy minél több ember megkapja az óraszámát. Sajnos még így is 4 szabadnappal operálunk jövő héten, de azon a hármon amin dolgozunk, garantált a fuvar és a 8 óra is.

Meglehetősen lefáradtam a nap végére, este fél 6-kor Adri hozott haza. Olyan 8 körül lementünk az IHOP-ba vacsorázni egyet (mert megtehetjük xD), és mire visszaértünk, Adam már itt állt egy 80-as évekbeli Sony tévével és a kábellel. Gyorsan rákötöttük az Xboxot és kiderült: minden tökéletesen működik :) A Kinect megrendelésével még várok karácsony utánig, hátha megy lejjebb az ára, addig a többiek ellesznek ezzel magában :D

 

Összességében azt kell hogy mondjam, ez volt az itt kint töltött idő leghasznosabb 1 napja. Mindenkin látszott, hogy minél többet meg szeretne tanítani nekem és én úgy érzem, ezt messze túl is szárnyalták. Bár sose fogják elolvasni ezt a bejegyzést, de ezúton köszönöm Christinnek, Lanának és Iannek is!:)