Izgalommal telnek napjaim, alig győzzük a munkát... Ja nem. Tegnap szabadnaposok voltunk mindannyian, illetve lettünk volna, ha Bélát nem hívják 9.40-kor hogy be kéne jönni, mert Eureka beteget jelentett. Így nem volt választásom, be kellett őt vinnem a Broadmoorba. Ott és akkor sajnáltam, hogy nem tudtam kialudni magam, de legalább volt időm lemenni a Dollar Tree-be és bevásárolni minden létfontosságút a tervemhez.
Mert bizony pénteken döbbentem rá, hogy december 1. advent első vasárnapja lesz, és idekint bizony nincsen Mami, aki megcsinálja az adventi koszorút. Mivel ezeknek az amcsiknak naptárjuk van, de koszorújuk nincs, így meglehetősen nehéz lett volna olyat készíteni, mint az otthoni. Minden kreativitásomat latba vetve egy műfenyő tekervényből, apró kínai színes dobokból és 4 darab óriási illatos gyertyából varázsoltam a karácsony előszelét.
A délután egy kis hazai skype-ozással telt illetve azzal hogy próbáltuk kideríteni, miről fog szólni az esti extra óránk. Ugyanis Christin szerzett nekünk 4 órányi munkát, amiről azonban annyit sikerült megtudni, hogy hostessek leszünk a White Lights Ceremony-n. Háromnegyed 4-kor clockoltunk be és egy eddig ismeretlen irodába irányítottak.
Nos, a White Lights Ceremony egy szimpla gomb megnyomását jelenti, minek következtében az egész Broadmoor fényárba borul. Természetesen muszáj óriási felhajtást és reklámot csinálni neki, ugyanis ez már a 26. év, hogy megrendezik. Idén a lebonyolítás egy részét a Concierge részlegre bízták - kár volt. Mikor megérkeztünk a fent említett kis helyiségbe, óriási felfordulás fogadott. A menedzser kis fecniket vagdosott, egy fiatal zerge segített neki, közben telefonálgattak... Mi 20 percet álltunk ott tétlenül, majd még 10 percet vártunk arra, hogy összeszedjék magukat (rossz volt nézni azt a káoszt) és végül nagy nehezen kiszedtük belőlük a feladatainkat.
Gabesz (aki egyébként továbbra se nézett ki túl fényesen) és Béla egy terembe mentek, ahol világító botokat hajlítottak karikává (ez halálosan komoly), mi pedig Judittal ketten kiálltunk a fagyba a tó melletti teraszhoz. Ide hoztak egy zenekart, melegítőket, bárpultot illetve felépítettek a Mikulásnak egy kis kuckót, ahol találkozhatnak vele a gyerekek. Ha valaki bele akart ülni a jó öreg Santa ölébe, szüksége volt egy jegyre. Minden fecnin más és más szimbólum volt (rénszarvas, zokni, fenyő stb.), ezek alapján rendezték csoportokba és szólították a kölyköket. A mi feladatunk tehát az volt, hogy minden kislány és kisfiú kapjon egy ilyen cetlit és láthassa a Mikulást.
Csináltak egy óriás mézeskalács házikót is :D
Tekintettel arra, hogy a forgatag kellős közepén álltunk, teljesen érthető, hogy mindenki tőlünk akart megtudni minden információt. Ezzel csak annyi volt a probléma, hogy nekünk semmit nem mondtak az egész rendezvényről. A kedvenc kérdéseim közé tartoztak az "Idén is lesz jégszobor? Mert tavaly volt!" ill. a "Melyik a legjobb hely a ceremónia megtekintésére?".
Negyed órás késéssel sikerült is felkapcsolni mindent. Tény, szép munkát végeztek a díszítő emberkék, szó nem érheti a ház elejét. 2 percre rá, hogy minden világos lett, a tömeg egymás hegyén hátán próbált eltakarodni a szállodából, mi pedig csak álltunk, hóemberré fagyva, amúgy se tudtuk semminket mozdítani, olyan hideg volt. Mikor végre kissé megtisztult a terep, megkerestük az egyik supervisort, hogy na akkor mi legyen, mert még csak 2,5 óra telt el. A faszi - miután beszélt a menedzserrel - olyan feladatot akart ránk bízni, hogy majdnem arcon röhögtük. Minden bizonnyal ez fel is tűnt neki, mert végül inkább hazaküldött. :DD
Találkoztunk aranyos gyerekekkel? Igen. Szép a karácsonyi fényár? Igen. Megérte 20 dolcsiért? Neeeeem "-.-
Ma már mindhárman dolgoztunk, de kb. az egész Amenities csak 11.30-ra jött, mert Christin jól tudta: dél előtt amúgy se kezdenénk el a minibárazást. Tudniillik az a tegnapi rengeteg ember ma indult szépen haza, ami 580 szobából 520 check-outot jelent... Pont ahogy megálmodtam, a Cottages-ba kerültem, de szerencsére egész kellemes volt, minimális fogyasztással és check-back-kel.
Béláék kicsit később végeztek a South-tal, így olyan fél 5 környékén jutottunk el ebédelni, de mivel Lana volt az irodában, ebből semmiféle probléma nem származhatott. Ekkor találkoztunk Gabesszal, akinek az állapota egyébként továbbra sem javul, a megfelelő szó rá inkább az, hogy változik. Most éppen a hurut miatt Darth Vaderré avanzsálódott.
Kaja után még valahogy kihúztuk fél 7-ig, akkor azonban már a bosnyák hercegnő is indult haza, így nekünk is el kellett hagyni szeretett munkahelyünket. Idehaza egy kisebb fajta meglepetés ért, ugyanis Gabi mosdójából feltört valami dzsuva, a lefolyó alatt csöpög a víz, illetve a folyosón a szőnyegen keresztül is szivárog valami nedvesség. Kihívtuk az illetékest, aki egyelőre csak a vizet tudta eltüntetni, de holnap délelőtt jönnek a szerelők is...
 |
| Ki mit szeretne kapni a kis Amenities-es ajándékozáson :D Ajánlom mindenki figyelmébe Nombekót :D |
Az izgalmak után lenéztünk a Ross-ba, és vettem magamnak egy távirányítós autót (ja, ez kimaradt a gyerekkoromból), de a Lakatos-féle szerencsét nem kerülhettem el, holnap viszem vissza , mert nem működik xD :P Viszoooont, Amazonról rendeltem távirányítós helikoptert! Na, az lesz a menő :D
Az este hátralevő része Bándy Úr (új lakótársunk) átköltözésével telt, maradjunk annyiban hogy hozott egy pár cuccot :D Holnap csak Béla dolgozik, én meg megpróbálom kideríteni, hogy a pénteki fizetésünk meglesz-e 400 dollár :P :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése