Ismét lábbuszon...

Hétfőn a srácok nem dolgoztak, ugyanis kétnapos tréningre voltak kiírva, de én azért mentem 9.30-ra, Gabesz bevitt. Mondta, hogy elviszi a szervizbe a kocsit, mert már kicsit aggasztja a hűtővíz csöpögés.

Én már előre tudtam, hogy ma trainelni fogok, aminek alapjáraton örültem volna, csak a trainee-m személyével akadtak problémáim. Van ugyanis egy új munkatársunk, Nombekóhoz hasonlóan dél-afrikai, Zamának hívják. Nos ha láttatok már félelmetes lányt... Alacsony és kb. soha sem mosolyog.

Mindezek ellenére pozitívan álltam a naphoz, de gyorsan kifogytam ebből a jóféle attitűdből. Már ott jelentősen megcsappantak készleteim, mikor kiderült hogy ismét a South vendégszeretetét élvezhetem, ráadásul a szobák 80%-a check out. Tudtam, hogy lassan fogunk haladni, ezért el akartam kezdeni amint csak lehet, de a sors közbeszólt. Elfogyott az összes condiment kit (kávéhoz cukor, kanál ilyenek egy kis dobozban), ami nélkül azért nehéz lenne elkezdeni a minibározást, így egészen fél 12-ig várni kellett, hogy hozzanak.

Az Explorert talán nem körözi le...

Nos, bizton állíthatom, hogy új embert avathatunk a "Leglassabb Dolgozó Rend" tagjai között. Az elején úgy voltam vele, hogy még csak egy hete csinálja, biztos ezért megy rükvercben. Aztán lassan realizálódott bennem, hogy nem; ő tényleg ilyen. Aztán jött a nap fénypontja: fordítva zárta be a minibáros kocsi ajtaját. Ez így nem hangzik olyan vészesnek, csakhogy a tervezők úgy oldották meg, ha valakinek sikerül ez a csoda, akkor az úgy is marad. Hívtam a szerelőket, de mire kiértek, addigra az időközben hozzánk csapódott Adam a 80 centis késével megoldotta a problémát. 

Többek között eme intermezzo miatt délután 4-kor jutottunk el ebédelni és kb. 5-kor álltunk neki a delivery-knek. Adam - aki a Cottagesban nyomta amúgy - terve az volt, hogy felpakoljuk mindkét szekció cuccait az asztalra, megcsináljuk közösen a South-t, aztán lemegyünk közösen a Kotázsba és végül visszajövünk. Ez egész jó tervnek hangzott, és csak akkor jöttünk rá, hogy sántít, mikor már a felén túl voltunk. Ír barátunk ugyanis hozott mindent a pezsgőhöz: tálca, pohár, virág, vödör... Csak pezsgőt nem :DDD

Jut eszembe pezsgő... :D

Így aztán 6 után végeztünk, de szerencsére Christin nem dolgozott, úgyhogy nem csináltak ebből nagy ügyet. Munka után Adam hozott haza, mert Gabesztól már délután jött az sms: a kocsit a szervizben hagyta, új radiátort fog kapni a Szeszély, de az árat ide nem írom le, mert mindenki jobban jár így :D Viszont az bámulatos milyen vevőszolgálata van a Tire Worldnek: ugye mivel ott kellett hagyni a szekeret, Gabeszt hazahozták :O

Este lementünk vacsorázni - GYALOG! - az IHOP-ba, a quesadillámban most se csalódtam, sőőőt, olyan kirántott banános sajttortát nyomtunk a végén, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána :D Hazaérve átjött Bándy úr meg még néhányan és el se hiszem, de végre igazi sört ittam: Pabst Blue Ribbon. Ez tényleg hasonlított egy otthoni árpakészítményre.

Nem én vagyok az egyetlen rajongó... :D

A mai nap nem sok említést érdemel, a srácokat bevitte a Zsuzsi a Keeping The Stars tréning második napjára 1-re, én meg itthon maradtam és mondhatni lehúztam egy dolgot a bakancslistámról: 2 fokban, szállingózó hóban teniszezni. Dario mindenáron be akart melegíteni a holnapi tornára és ami azt illeti így mozogva, kabátban, sálban és duplazokniban annyira nem volt vészes xD Végül kikaptam 6-4-re és teljen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ha szerva szempontjából jó napot fogok ki, akkor lehet esélyem, minden más esetben örülhetek, ha nem love-ra vesztek mindent :D

Este hazajöttek Gabeszék remek hírekkel: fél órán belül kész lesz a kocsi! Ami elég nagy teljesítmény a szerviztől annak fényében, hogy rossz radiátort hoztak mára, így be kellett szerezni egy teljesen másikat fél nap alatt. Ez egyébként csak 50%-ban az ő hibájuk, mert nem gondolták, hogy rendőrautó volt régen és kissé át lett babrálva a motortér. Természetesen ez a végső áron mit sem változtatott. Abból a szempontból örülhetünk, hogyha mi akartuk volna kicserélni ebayről rendelt alkatrésszel, mi is belefutottunk volna ebbe a hibába... Tudom, hogy ezt már múltkor mondtam, de innentől kizárt hogy baja legyen a kocsinak :D 

Miután visszakaptuk a Szeszélyt, elgurultunk a plázába, mert Bélának mindenáron kellett egy kabát, meg én is gondoltam benézek a Hollisterbe. Meg kell hagyni, a kocsi hangja teljesen megváltozott, simább, kevésbé erőlködő és karcos. Jobban hallatszik az az 5 liter meg 170 paci. Mindenkinek sikerült mindent vásárolnia, itt jelenteném bátyámnak, hogy vettem sapkát is, ami a többiek szerint jól áll (szerintem nem, de ez lényegtelen :D).

Ja, a nap egyik legnagyobb híre: tegnap Kandace írt egy 20 soros levélkét a closing report hátuljára Lanának, hogy allergiás (figyelj!) a hidegre (?!?!), így nagyon szépen kéri, ne tegyék őt a Cottages-be... Dobpergés: Lana ma berakta oda :DDDDD Innen küldök egy óriási pacsit a kedvenc supervisorunknak! :D

Holnap tehát csak 4-ig dolgozom, mert utána tenisztorna, este benézünk a Hootersbe "All you can eat"-re, majd pakolás és csütörtök reggel irány New Yoooork!:))