Coloradói tél

Csütörtökön belevágtunk itt töltött időszakunk utolsó hosszabb szakaszába, 6 nap munkába zsinórban. Ennek félidejéhez értünk most, ami annyit jelent, hogy összesen 5 munkanapunk van hátra a Broadmoorban (3 plusz még 2 jövő hétvégén). 

Kisebbfajta szívességet kellett kérnünk a munkába jutáshoz, mert Judit lebetegedett, így Norbi (a múltkori duplafuvarért cserébe) bevitt minket. Várható volt, hogy nem lesz egy vészes nap, januártól kezdődik a szállodaiparban az igazi holtszezon, amikor senkinek sincs pénze üdülni, meg télen amúgyis minek?! A Wingsbe kerültem, ahol bár nem volt sok szoba, abból szinte mindegyik kicheckolt. Mivel január 2-át írtunk, valószínűsíthető volt, hogy ez még a szilveszteri bagázs maradéka, és lakeside-os feles és egyéb minibáros szeszfogyasztások ezt tanúsították is.

Mivel a végén elég sok fogyasztásom lett és a check back-ek se kíméltek, csak fél  körül jutottunk el ebédelni. Érdekes, hogy bár Judit és Debbie is beteget jelentett, a tervezetthez képest -2 emberrel is tökéletesen működött a gépezet. A számomra kijelölt delivery-kkel kicsit sok idő elment, mert bár összesen csak 6 volt, de az egyik öreg nénikét rendkívül beszédes kedvében találtam :D

Délután 5-kor aztán végképp elfogyott minden dolog, amit csinálni lehetett volna és mivel szerencsére Tomi értünk tudott jönni, korán hazaértünk. Nem is voltunk sokat otthon, mert Gabesszal egy rövid felfrissülés után mentünk át Norbiékhoz kockulni FIFA-val a félszoba átmérőjű tévéjükre. A tervezettnél kicsit rövidebbre sikerült a dolog, mert Tomi például az első vesztett meccs után feladta :D Utána még kipróbáltuk az NBA2014-et, de többet időt töltöttem a zsűriasztal körül mint a pályán, úgyhogy ezzel meg én hagytam fel hamar. Ennek ellenére azért kellemes esti program volt :D

Péntek reggel realizálódott igazán bennünk, hogy ki kéne fizetni a lakbért, csak az összeget nem derítettük még ki. Így kelés után egyből futottam az irodába hogy mégis mennyi az annyi, és bár kaptunk egy kis plusz díjat azért, mert szerződésen túl maradunk kb 1 hónapot, még így is egy százassal kevesebbet fizetünk :D A lényeg, hogy megírtuk a csekkeket, és elvileg a Wildridge-nek már nem jövünk semmivel, sőt a foglalót még nekik kell visszaadniuk :D

Judit időközben munkaképes állapotba került és mehettünk vele. Ian volt egyedül egész nap az irodában és engem utolért a végzetem ami már egy ideje várható volt: Moors. Szerencsére a szobák fele üres volt, de a Southlake-s lépcsőktől igencsak elszokott a tüdőm (mintha bármikor is bírta volna "-.-). Volt egy szint, amit kb. 5 perc alatt megcsináltam mert az összes szobában valami szülinapi vendégsereg tagjai voltak és mindenki azt mondta, hogy neki nem kell semmi. Közben a 10 perces szünetemben facebookon megtárgyaltuk a Balaton Gang-gel, hogy február 20-23 között ismét meghódítjuk az Arany Várost, a szoba már le is van foglalva ;)

Idén kiegészülünk még Dáviddal és Balázzsal is ^^

Még korábban végeztem mint tegnap és még kevesebb deliverym volt mint tegnap, de mivel olyan másfél órát kellett ülnünk a storeroomban, annyi volt a check-in (tényleg nem tudtunk semmit csinálni, setupok kész voltak, asztalok úgyszintén, a rajtpisztolyra vártunk), csak fél 7-kor szabadultunk el.

Hazaérve tudatosult bennünk, hogy Bándy már csak jövő hétfőig dolgozik és aztán vége, így például semmi akadálya annak, hogy elmenjünk még egy NHL meccsre (na jó, az mondjuk akadály lenne, ha eladná addig a kocsit :D). Egy gyors diskurzus után elhatároztuk, hogy kimegyünk a jövő szerdai Avalanche-Senators meccsre, ahova fejenként kemény 9 dolcsiba került a jegy :DDD Bár megint kissé fent fogunk ülni, így vicces lesz a korongot onnan szemmel követni, de kit érdekel; a lényeg 3 betű: NHL!

Lementünk még Gabesszal meg Bándyval a Red Robinba csatlakozni Fanniékhoz és egy kellemes burger melletti viccmesélő estébe fulladt a dolog :D Mint kiderült, Ákos szülei éppen körbeutazgatják Amerikát, és utolsó állomásuk a Broadmoor, ahol 3 éjszakát töltenek a Cottages-ban. Megbeszéltük, hogy holnap megpróbálok lemenni, és majd együtt nézzük az Arsenal-Spurs meccset a szobában :D

Este az álmodtam hogy a Cottages-ba kerülök és - bárcsak minden álmom így válna valóra - oda is kerültem. A helyzet azonban annyira nem dobott fel, mert egy este alatt hűlt 10 fokot a hőmérséklet plusz esett 15 centi hó ami még reggel is folyamatosan kapta az utánpótlást Holle Anyótól. Ami pedig már csak hab a tortán, hogy Candyce nyitott... Mivel nincs menedzser, ezért előbb-utóbb várható volt, hogy újra igényt fognak tartani a szolgálataira. 

Hát az még egy dolog, hogy reggel én figyelmeztettem hogy expired nap van, mert ő elfelejtette, annyi baj legyen. Olyan dél körül levánszorogtam a Cottagesba, szakadó és bokáig érő hóban, mondhatni nem volt épp kellemes. Aztán elég hamar rájöttem arra is, hogy újdonsült supervisorunk elcseszte a papírjainkat, ugyanis ahova azt írta hogy vendég van bent, ott valójában vagy nem volt senki vagy éppen akkor mentek el. Tehát a munkám - akaratomon kívül - lutriszerűen működött. Ákossal nem találkoztam mert DND volt a szobájuk meg amúgyis csak a meccs vége után értem el odáig.

Visszaérve a Mainbe megörültem, hogy nem kell visszamennem a fagyhalálba, de a kártyák csekkolásánál kiderült, hogy egyetlen szülinapos a Southból leköltözött oda, úgyhogy mégis odacsúszkálhatok. Aztán közben az egyik szoba kért extra mandarin teát is, így már aztán végképp elkerülhetetlen volt a visszatérés. 

Nos vagy én értettem félre a szobaszámot vagy Ian mondta rosszul, de másikba vittem a grátiszt, így harmadszorra sem kerülhettem el a sorsom. Ezúttal a gyaloglást viszont megúsztam, mert Gabesz mindenáron le akart driftelni a golfkocsival ezen a havas úton :D Mikor végre végeztem, már mehettünk is haza.

Ma éjszaka -20 fok lesz, de holnap napközben szerencsére -7-tel megússzuk. Tudom, hogy odahaza meg már kb mindenki elfelejtette, milyen a tél, de higgyetek nekem: coloradói telet nem akartok :D