Bevásárló hegyitúra

A korán kelés megint elmaradt, de hát magamra vessek :D Csütörtökön fél éjfélkor mentem le a kondiba, hogy tekerek egy kicsit, amiből végül bő egy óra alatt 20 km lett. Ezt a magamhoz képest bajnoki teljesítményt annak tudom be, hogy közben telefonon néztem az Üvegtigris 3-at xD :D

Tegnap tehát mire megreggeliztem, elpakoltam, eltakarítottam stb, haza is ért a Marci a Social Security Number csinálásból.  A délután facebookkal és társaival telt, kicsit kényszerítve is, mert olyan eső esett le már megint , hogy nem volt kedvem bőrig ázni a hazáig vezető 100 méteren. 4 körül hazatérve egy kis meglepetés fogadott a postaládánkban a Chase-től: nem fogadták el az indoklásomat (Béláékét sem), hogy miért vagyok itt USAnkában, úgyhogy augusztus 28-ig kapok haladékot hogy visszaküldjek ilyen papírokat… Amúgy is akartam pénz tenni a számlámra, de ekkor érett meg bennem az elhatározás, hogy muszáj lemenni a bankba.

Jó ez a bank, de az amerikai mentalitás itt is megvan :P

Marcit szerencsésen rávettem, hogy tartson velem eme pár kilométeres sétára – részben a gyorsítósávban :D – és mivel elállt az eső, így kellemes volt az hőmérséklet is. Egy ideig. Pont mikor odaértünk, ismét elkezdett zuhogni. A bankban ott volt a srác, akinél csináltattam anno a számlát, ő azt tanácsolta a levéllel kapcsolatban, hogy várjam meg a SSN-t (Social Security Number), ha nem jön meg 20-ig, akkor jöjjek vissza és próbálnak intézni valamit.

Az eső nem állt el, csak mikor kicsit alábbhagyott, átfutottunk a pár száz méterrel arrébb levő Targetbe. Az eredeti cél az volt, hogy vegyek egy esernyőt (Marcinak volt remek esőkabátja), amit találtam is méregdrágán… Normál esetben nem vettem volna meg, de a szükség nagy úr… (bezzeg IKEÁ-ban 500 Ft-tal olcsóbb az esernyő, ha kint esik :P) Aztán hallva, mennyire zuhog kint, úgy határoztunk, kicsit körbenézünk.

Nem tudom, melyik európai lánchoz lehetne hasonlítani. Tulajdonképpen mindent lehet kapni, de kaját csak nagyon keveset. Háztartási eszközök, bútorok, sportszerek, játékok, ruhák minden mennyiségben. 

Az összesen bent töltött kb. 1 órából jelentősebb időt szenteltünk először is a ruháknak. Továbbra is áll, hogy hihetetlen olcsó az öltözködés, és nagyon király pólók voltak fillérekért, egyetlen hibájuk, hogy rám még az S-es is bizonyos mértékig nagy volt, de Marcira találtunk illőt… Kár hogy végül nem vette meg :DD

Ezért megérte lemenni :DD

A másik létfontosságú részleg a játék volt. D Ha most lennék tizenéves, tuti a fél osztályt kérném karácsonyra meg szülinapomra és névnapomra összevonva, olyan király játékok vannak hihetetlen jó áron. Star Wars lézerkardok 10 dollárért, figurák 5-ért, LEGO, maszkok… Jól elvoltunk :D

Vasember és Rozsomák :D

Azt a kis élelmiszer részleget is megnéztük, mindenekelőtt valami ehető csoki után kutatva, de a polc egyik felén az Americana csoki avas ízét idéző Hershey mindeféle produktuma sorakozott, míg a másikon volt Lindt is, de USA gyártmány… ”-.- Ellenben a chips & popcorn soron (igen Sára, van külön ilyen :DD) találtam egy nem látott Pringles ízt 1,52-ért (!!!), így végül a boltból egy esernyővel és egy doboz Pringles-szel távoztunk. :D

Az eső elállt és az a remek ötletünk támadt, hogy mi lenne, ha úgy mennék hazafele, hogy útba ejtjük az Albertson’s-t, ami elvileg a Wildridgehez legközelebb eső élelmiszerbolt. A GPS nálam volt, be is ütöttem: durván 2 kilométerre írta. Elindultunk egy 6 sávos út mellett, amelyről aztán letértünk és hegymenetbe kapcsoltunk, majd 1816 méteren állandósult a magasságunk. Kissé kietlen tájakat érintettünk gyárakkal illetve gazos, kerítéssel és „no tresspass” táblákkal körülvett területekkel, de a háttérben a hegyekre nyíló kilátás kárpótolt bennünket. Egy kisebb tó mellett is elhaladtunk, illetve egyszer megkíséreltük levágni az utat egy lakóövezeten keresztül, ami bár valóban bájos volt, egy kijárat volt csak: a bejárat.

A hegyek, a hegyek, a ... hegyek! :DDD

További kellemetlenségeket okozott, hogy az eső kitartóan szemerkélt, és sikerült annyira befelhősödnie, hogy a GPS elvesztette a jelet. De minket nem lehetett eltántorítani! (szerencsére már csak egyenesen kellett menni :P) Még elhaladtunk pár Lila Akác közre megszólalásig hasonló utca/házhálózat mellett, de végül megérkeztünk úti célunkhoz.

Szimpatikus bolt az Albertson’s, a Safeway-hez hasonló, napokat el tudnék tölteni benne nézelődéssel. Egy amerikaitól kértünk tanácsot, milyen sört vegyünk, de mikor már 5 perce magyarázott, kicsit megbántuk. Végül 2x18 db 12 OZ-os dobozos Budweiserre esett a választás (sört lehet kapni Nemzeti Szeszbolton kívül is, csak kisebb megszorításokkal). Két újabb Pringles íz megtalálásával újabb két doboz került a kosárba, illetve volt 75 centért eggrolls, abból bevásároltunk mindenkinek 2-őt. Vettünk még ezt azt, és bár eredetileg úgy volt, hogy Marci fizet, végül nekem kellett kártyával, mert Márton barátunk nem hozott magával semmi ID-t; márpedig anélkül itt nem adnak alkoholt :P

Dizájnos, nagyon magukénak érzik a cseh sört... :DDD

Már fél 9 volt, sötét és a GPS a hazautat 1,7 km-re saccolta, ráadásul az autópálya mellett. Tudtuk, hogy át lehet vágni a magánterületen - amit elkerül az útvonaltervező - csak 10 percig bolyongva 2 karton sörrel meg miegymással sem találtuk meg a kerítés mögé vezető kiskaput. Telefonos segítséghez folyamodva sikerül elérni Timit, kinek útmutatásával behatoltunk és egy jó 200 métert tettünk meg a füves pusztán, míg be nem értünk a lakóparkba, amin átvágva aztán (kissé félve, hogy lelőnek) a Wildridgenél lyukadtunk ki.

Béláék már 1 órája hazaértek, de még nem ettek, úgyhogy vacsorára a 75 centes minőségi eggrolls választottuk. Mivel már csak vegetáriánus volt, így leginkább a tavaszi tekercshez hasonlított. Szerintem ár-érték arányban abszolút jó, a többiek már nem voltak ezen a véleményen, de azért megették. Ja, meg vettem mellé sárga mustárt… Na ez az, amit odahaza keresek! Isteni!:)

A félreértések elkerülése végett, a jobb oldali az :DD

Egyébként pont mielőtt leültünk volna enni hívott a Judit, hogy nincs-e kedvem lemenni a Hatch cover-be, és bár lett volna (és bánom is h nem mentem), kész volt a kaja, jómagam sem volt épp indulásra kész állapotban, ők pedig már a kocsiban ültek :/ De megígértettem vele, hogy legközelebb is szóljon :P :D

Marcival hajnali fél 2-ig Heroes III-aztunk, ugyanis Ádám online szeretne majd játszani, így felraktam a gépemre… Anno is függő voltam, úgy néz ki megint kezdek az lenni… Nem csak nosztalgia, de még mindig ugyanazt az élményt nyújtja :)

Ma se volt gond a koránkeléssel, mert hogy ismét fél 11 lett az 5 kinyomott ébresztő vége :D A szokásos kora délutáni netezéssel akadtak problémák. Egyrészt Gabit – bár szabadnapos volt – behívták fél 1-kor, hogy kell az ember, így szerencsétlennek jó ideig nem lesz day-offja. Ami engem illet, a wifi meg kb. 1 óráig nem működött használhatóan…

Lehet e miatt babrálták a wifit xD xD :D

Fél 3-kor akartunk kimenni Dorinával fürdeni és ki is mentünk, csak negyed óra után hazafutottunk az zuhogó esőben :P Az ilyen szép időjárás miatt a délután és az este a számítógépé lett. Béláék megint estig dolgoztak, Marci pedig még mindig nem ért haza (ő csak fél 4-re ment). Vacsorára megettük az ebédem maradékát, ugyanis megcsináltam az amcsi zacskós kaják királyát, a Mac&Cheese-t. Nem részletezném, elég annyi, hogy a dobozban egy rakás tészta és egy tasak por volt ráírva: „Cheese”. Nincs több kérdésem. Próbáltam menteni a menthetőt egy kis mustárral, kukoricával meg pirított hagymával, de hát elég reménytelen volt. Ja igen, nem lettem rajongó :D

Holnap az utolsó láblógatós nap, hétfőn végre elkezdünk orientálódni :))