2013. július 11., csütörtök

Előítéletek, sztereotípiák

Két napja vagyunk itt USAnkában, és kezd körvonalazódni, hogy minden előítélet - legyen az jó vagy rossz - amit hallasz az országról: igaz.

Szerdára nem aludtam túl jól, mert hajnali 5-től olyan óránként felébredtem, de végül csak 11 felé kecmergett ki mindenki az ágyából (pontosabban kászálódott fel a földről), és fél 12-kor Judit már kopogott az ajtón, hogy szívesen segít elintézni pár dolgot, ugyanis neki van kocsija, márpedig itt kocsi nélkül el sem érdemes indulni… 

Előítélet 1.: Minden amerikai kocsival jár még a WC-re is.
Totálisan igaz. Mentségükre legyen szólva, hogy nincs nagyon más lehetőségük, így hamar rájöttünk, hogy nekünk se.  Azért a Wildridge irodába még el tudtunk sétálni aláírni a szerződést meg másik 40 ezer papírt, de az egészben a legjobb, hogy találkoztunk Starre-rel és eltaláltam: nő! :D

Tehát Judit vezetésével (szó szerint) elautókáztunk nagggggyon messzire, ahol a Utilites-t kellett elintézni. Itt USAnkában egy helyen van minden közmű, itt kell bejelenteni, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, hol lakunk és amúgymeg szeretnénk fizetni a rezsit. A Wildridge egy valamit, a villanyt az állja, de a többit nekünk kell majd kifizetni. De cuki volt a néni, segítőkész és mosolygós, ahogy eddig kb mindenki. Én lettem megjelölve residentnek, úgyhogy majd az én nevemre jönnek a számlák :P

Innen a "Postahivatalba" vezetett utunk, ami kicsit modernebb, mint a Vácdukai megfelelője (ami déltől 3-ig van nyitva, és déltől 1-ig tart az ebédidő :D :P) A  USPS logója is egy sas, ami esetleg a sebességére utalhat… Nem hiába a mienk csak egy kürt :D Ami érdekesség még, hogy itt lehet megigényelni és megkapni az útlevelet (?!). Egy kis sorbanállás (háháááá, nincs sorszámgép :D) után megigényeltük a postaládához a kulcsunkat, ugyanis közös postaládák vannak, amiknek külön-külön kérvényezni kell a kulcsát. A faszi kissé morcos volt, de miután kiröhögtük, hogy a „Cseresnyés”-t hogy írja, visszavágott… Megkérdezte Juditot, hogy ő-e a „Bela”, merthogy ugye Bella és Twighlight :P :D Végül megtudtuk, hogy jöhetünk vissza a kulcsokért pénteken :P :D

Mi lenne, ha itthon a posta intézné...o.O
Mentünk volna intézni netet is, de elég hamar kiderült, hogy az nem lesz egy hónapig, mert kell hozzá a social security number, amit csak az orientation hetén lehet megkezdeni igényelni (22-én, ill. többieknek 15-én), és ahhoz képest még 3 hét amíg kiállítják :P

Előítélet 2.: Minden amerikai mosolyog és kedves
Igaz. A következő utunk (és végső is, mert Juditnak mennie kellett) egy bevásárló centrumba, azon belül is az AT&T boltjába vezetett. Ez az itteni legnépszerűbb mobilszolgáltató a Broadmoorosok körében, hamar megértettem miért. Már az ajtót előre nyitotta nekünk egy srác, akiről jó pár percig a headsetje miatt azt hittük, hogy szekus, de mikor elkezdte nyomatni az ajánlatokat, akkor rájöttünk, hogy nope :D Hihetetlen jófej és segítőkész volt, minden megvolt benne, ami nekem idehaza hiányzik egy eladóból. Néha talán túl sok is volt…

Gábornak kártyafüggetlen az okoskája, úgyhogy csak sim kellett meg előfizetés, mi meg Bélával visszamentünk úgy 8 évet az időben és vettünk egy Alcatel buta (legó) telefont :D Hát 15 dollárért jó, hogy nem dobták utánunk :D 25 bucks a havidíj, amiben 200 ingyen perc meg korlátlan sms van… Meg még jött hozzá 10 dollár egyszeri díj, mert nemzetközi hívást csak abból lehet kezdeményezni (utóbb kiderült, hogy ez 1.25 dollár/perc :P). Így összesen 50 dollárért elintéztem a telefon dolgot.

A legó :D
Ja, egy hatalmas mínusz és egyszerre plusz az USA-nak: Judit itt szólt, hogy mindenhol minden ár adó nélkül értendő… A jó hír viszont, hogy valami nevetséges, durván 7%-os ÁFA terheli a dolgokat. Ennél végülis csak 20%-kal magasabbal tartjuk a világrekordot :P

A kedvesség másik bizonyítéka a bank volt. A Chase bankot választottuk Judit ajánlására, és egyelőre úgy néz ki jól tettük :D Mikor beléptünk, szóltunk egy kövérkés faszinak, hogy szeretnénk számlát nyitni, mire akkora lendülettel és jókedvvel válaszolt, hogy akaratlanul is elnevettük magunkat :D Egy kis várakozás után szerzett egy feka srácot, aki elkezdte intézni az ügyünket. A kövér „bro” mikor meglátta, hogy csak 2 szék van, ezért 2-en állnak, már rohant is és hozott másik kettőt olyan jókedvűen, ami 1 G után is szokatlan lenne :D Azt már meg sem említem, hogy a bankban volt mosdó (?!) és ingyen szolgálhattad ki magad kávéval illetve teával.

A számlanyitás kicsit hosszadalmasabb volt, mint idehaza, de cserébe Mickey egeres lesz a bankkártyám :D Mivel azonban 7-10 nap múlva készül el, nem akartam sok pénzt berakni a számlára, de üresen se akartam hagyni, úgyhogy előkapartam a 3.000 forintot, ami nálam maradt, és ráraktam azt. :D Remek árfolyamon kaptam érte durván 11,5 dollárt. xD A legviccesebb viszont az volt, hogy mutatta a monitoron, hogy milyen bankjegyeket fogadnak el, és miket nem. A „not accepted” fül alatt régi arcok mosolyogtak rám: Ady az 500-asról, Bartók az 1000-esről… :D Nem akartam elhinni! :D

Előítélet 3.: Minden amerikai kövér.
IGAZ-IGAZ-IGAZ!!! Én eddig csak legyintettem erre, hogy jóóó, kövérek mindenhol vannak… De úgy néz ki, hogy az USA az maga a MINDENHOL. :D Az, hogy szép lányt, jó zergét keveset látunk, viszonylag hamar túltettük magunkat rajta, de hogy 10/9 – és bocsánat, itt nincs helye eufémizmusnak – dagadék, ez megszokhatatlan. És ne itthoni mértékkel nézzük, odahaza ehhez képest nincsenek kövér emberek. Azért ekkora minden: az autók, az utak, az ülések, az adagok…

Absolutely true!
A bankból hazafelé ugyebár gyalog kellett jönni, de nagyon éhesek voltunk, úgyhogy beültünk a Chilis nevezetű mexikóinak hangzó helyre. A pincér német volt eredetileg, mikor kérdeztük milyen sör van, inkább kihozott háromból kóstolót :D Hát abból az egyik volt nevezhető sörnek (amit egyébként Springsben gyártanak), abból kaptunk egy korsóval, ami itt 6 decit jelent. Kértünk előételt is, ami ilyen csirke meg egg-rolls volt mártogatóssal, de valami isteni finom (az egészségességére ne térjünk ki :D), és én kb azzal jól is laktam :D Ennek ellenére potom 10 dollárért (!) rendeltünk steaket salátával meg krumplival, ami ahhoz képest, hogy nem vagyok oda a marháért, nagyon ízlett :) Az már csak grátisz volt, hogy a végén már egy szöszi pincércsaj szolgált ki minket, aki végre komoly esztétikai élményt nyújtott a zsírtenger közepén, ahol ültünk... :D

Előétellel :D
Hihetetlenül jóllakva (gondolom 2 kilót hízva xD) sétáltunk vissza a Wildridgbe 2 kilométert. Az autópálya mellett. A leállósávban. Visszatérve az első előítéletre: 3 db gyalogos volt egész Springsben: mi. :D 

Medium steak, Fat Tyre sör... élni tudni kell :D

6-ra értünk haza, Timi mondta, hogy majd áthív egy sörre, mi gondoltuk addig lefekszünk egy kicsit, hagy emésszenek az emésztőnedvek. Ja. Reggel 9-kor keltünk fel :DDD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése